A műről
„A portrait Magyarország első felelős kormányának elnökét két évvel hivatalbalépése, három évvel vértanuhalála előtt, fekete bársony díszmagyarban egész alakban állva ábrázolja. Az asztalon könyv, melyen ,,Ipar” cím olvasható, továbbá címeres pergamenttekercs ,,Vitam meam prosequor” jelmondattal.” (Idézet az Almássy-Teleki Aukció pótkatalógusából.) A gróf jobbkeze az asztalkán van, és egy nemzetiszínű szalagos ezüstérmet fog, amelyet az Iparműkiállításokon kaptak a díjazottak, balkezében híres török kardja. Egy különös mozzanat, melyet Prém József közölt: Batthyány nem viseli mentéjét, az a karosszék támláján van, ami egészen rendkívüli elrendezés. Ez volt az első portré, amelyet Barabás Miklós a politikusról festett, és a mű természet után készült, amelyről maga a festő rendszerint megjegyzi, hogy mint ilyen, ez volt az egyetlen. Megbízója az Iparegylet (Országos Ipar Egyesület) amely 1841-ben a hazai ipar fejlesztésére alakult, első elnöke Batthyány Lajos volt, és a reprezentatív, nagyformátumú kép az egyesület dísztermébe került. A készülő művet látván a gróf felesége is megrendelte ugyanezt a kompozíciót, családi képtárába. (Jgyk 1141a) Az első mű a korszakos események idején hosszas hányattatást ért meg, amelyet Prém József a Hazánk című lapban írt le, reméljük hitelesen, mint kortárs, és a továbbikban őt ídézem összefoglalva.: 1849-ben a hatóság az Iparegyesület vagyonát, közte a képet lefoglalta, és csak 1850-ben adta vissza a családnak, amely ekkor egy időre a Borz utcai (V. ker. Nyáry Pál u. 10.) Batthyány palotába került. (A keserves visszaszerzés-akcióban Barabás Miklós is részt vett, Önéletrajzában részletesen le is írja. Barabás 1944: 193.) A festő közben elvállalta a család képtárának elrejtését, amelyet öt-hat év múltán juttatott vissza az özvegynek. Valószínüleg a két kép is visszakerült, de senki sem láthatta. Csak 1878-ban jutott az egyik példány a közönség elé a Műcsarnokban, Barabás Miklós jubileumi kiállításán. Ez volt az első alkalom, hogy a Művész alkotásai önálló kiállításban szerepeltek. 1867-ben az Iparegyesület újjá alakult, és gróf Zichy Jenő az új elnök kérte vissza az Egylet tulajdonát képező portrét. De az özvegy nem adta, inkább másoltatott egy újabb képet Barabás Miklós-sal, amely Prém szerint 1902-ben még az Iparegyesület falán függött. (Ez a térdkép volt, jgyk 2306) Az eredeti mű szerepel a Háborús Műtárgyveszteségek jegyzékében.
