Szoboszlai Pap István
1845

Lütgendorff Ferdinánd (1785–1858) német művész elsőként az 1825–27-es pozsonyi diéta követeiről készített többnyire profil-állású rajzokat, amelyek megjelentek Ponori Thewrewk József: Magyar Pantheon címen, az országgyűlés résztvevőiről kiadott füzetsorozatában. Lütgendorff – aki hosszú évekig élt Pozsonyban – magyarul szignálta a lapokat. A sorozat a magyar reformkor kezdetének nagyszerű dokumentuma, számos ismert politkusnév fordul elő benne. Később Barabás e sorozat hatására próbálkozott az 1937-es nagyszebeni országgyűlés követeiről készített rajzok kiadásával, amely nem valósult meg. A pozsonyi sorozatban mintegy 125 képmás jelent meg, és Barabás valószínüleg jól ismerte, e képmást is innen másolta. Lüttgendorf stílusa, amely mellőzve minden idealizálást, az arcmásokat realista módon mutatta, nagy hatással volt rá.
A különös profil-ábrázolás Lütgendorff gyakran alkalmazott beállítása, egyes vélemények szerint a karakter leginkább jellemző vonásait mutatja. Szoboszlai Papp István képe e törekvés jegyében született, és nem tudni, mi késztette a művészt a másolásra, hacsak az nem, hogy tetszett neki a megnyerő mű. Barabás valószínüleg a Magyar Pantheonból más lapokat is lemásolt, de nem jelezte, melyeket. (Pl. Bretzenheim herceg képmása) Szoboszlai Papp Istvánt 1847-ben is lerajzolta, természet után. Továbbiak Jgyk: 983, 1007, 1208. SzDG