Reguly Antal
1847


2628

Reguly Antal (1819, Zirc - 1858, Buda )

finnugrisztikával foglalkozó nyelvész, néprajzkutató,

a szépia rajzról készült acélmetszet, 277 × 207; másodpld.: 162 × 118 mm

j. l. b.: „Barabás raj.” j.: „Tyróler m. ac. Pesten „ ”

f. l. k.: „Reguly Antal” (autográf) / „Nyomt.Tyroler J.”

metsző: Tyroler József

© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz: A: 3811 B: 3810

1202. Reguli sepia rajz – 25 Cfl.


Irodalom: Ruttkay-Miklián Eszter: A forrásoknál. Reguly Antal adatai az Uralban élő népek kapcsolatairól (Az urali nyenyecekről). In Oszkó Beatrix – Sipos Mária (szerk.): Tanulmányok a finnugrisztika és a nyelvtörténet köréből I. 91–135. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, 2009.


A műről

A fiatalon elhunyt nagyszerű tudós kutatásai a magyar és finn nyelv rokonságát igyekeztek feltárni, őt a kezdetektől sokan úgy emlgetik: „Az Északi Kőrösi Csoma Sándor”. A helyszínre utazva hét éven át tanulmányozta a rokonnyelveket és népszokásokat, és gondosan lejegyezte felfedezéseit, valamint térképet készített az Ural-ról. Így a finn, a lapp, vogul (manysi), osztják (hanti), cseremisz és mordvin népek között dolgozott. Ő lett a finnugrisztika első magyarországi művelője, és meg kell mondani, hogy úttörő munkáját igen keserves körülmények között végezte. A nyelvészkedésen túl a néprajzi emlékek, mesék, népdalok is érdekelték, mint a nemzeti romantika hordozói, melyek kultusza a reformkorban terjedt el hazájában, hasonlóképpen a finnekhez. 1847-ben rövid időre hazatért, ekkor Toldy Ferenc ismertette az Akadémián munkásságát, amit óriási ovációval fogadtak. – Barabás Miklós is ekkor rajzolta le. Végleg hazatérve feljegyzéseinek feldolgozásával igen lassan haladt. A gyötrelmes kutatóút megviselte egészségét, és 39 éves korában meghalt. Utána – mint mondják – tudósok generációinak lett feladata hatalmas mennyiségű egyedülálló gyűjtéseinek feldolgozása, amely mindmáig tart.

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!