Szendrey Júlia
1848


2664

Szendrey Júlia

író, költő műfordító

a korábbi akvarellről készült litográfia, papír, 520 × 340 mm

j. l. b.: „Barabás / 848”; j. l. j.: „Ny. Walzel A. Pesten”

f. l. k.:: „Petőfi Sándorné” (autográf)

metsző: Barabás Miklós

© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz: 3548

Jgyk: 1235. Petőfiné lith. – 50 Cfl.


Kiállítások: Műcsarnok 1878, kat. 95; Síremlék kiáll. 1899, kat. 394.; Szendrey Júlia – Magyarország legregényesebb asszonya, Balatoni Múzeum, Keszthely, 2008.09.–12.,

Irodalom: Petőfiné Szendrey Júlia naplója és levelei Térey Marihoz; előszó Jókai Mór. Lampel, Budapest, 1898 (Magyar könyvtár); VU 1899, 46. vf. 31. sz.; Gerszi – Wilhelmb 1960: 267.


A műről

Az ugyanekkor készült Petőfi-arckép párja. (Jgyk 1234) A hölgy rajza több elemet mutat be, háta mögött gyöngéd hatású képzeletbeli táj látszik, amely előtt felmagasodik a vékony, és szépséges költő-hitves. Barabás nagy ügyességgel érzékelteti a hölgy rendkívüliségét, átszellemült lényét. Minden szép rajta, fínom arca, nagy sötét szeme, karcsú, ívelt nyaka, és ugyancsak karcsú dereka, valamint valós nagyságú kezei is. Érdekes a divatosan fésült, ám rövidre vágott frizurája, amivel különállását kívánta bizonyítani. Egy szék mellett áll, karja az ottlevő belépőjén nyugszik. Ruhája sötét, az akvarell tanusága szerint kék szövet, divatos szabással. Mintha éppen megmozdulna, és felénk fordulna. A fiatal házasok portrépárja Barabás kiemelkedő fontosságú műve, mind a művészetek, mind a történelem számára. SzDG

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!