Petőfi Sándor nemzetőr, honvédőrnagyi ruhában
1848

Ez az egyetlen portré, amely Petőfit úgymond ,,hivatalos", politikai személyiségként ábrázolja. ,,... egy, az az 1848-diki kép, mely Petőfit honved-örnagyi ruhában, oldalán karddal, balkarján nemzeti szalaggal, mellén az ország koronátlan czimerével tünteti föl. Nejének, Szendrey Júliának ez a kép tetszett legjobban, ő ezt tartotta férje leghívebb arczképének. Ámde Barabás azt mondja e kőnyomatban megmaradt arczképről, hogy ez már kissé férfiasítva mutatja Petőfit..." (Vasárnapi Ujság, 34. évf. 12. sz. 1887.03.20. 190.) Megjelenésének kontúrja a féllábon állás következtében izgalmas képleteket ad a vékony testről, amely mégis oly erőt sugároz. A poéta fínoman alkalmazott pátosszal áll előttünk, mint a nemzeti elkötelezettség megtestesítője, a forradalom romantikus ideálalakja, a részletekben realista megformálással, az arcot kissé megszépítve.
Barabás a 40-es évek végére, immár sokéves gyakorlattal a pesti mezőny legjobb szakembere volt, litográfiái a műfaj legkiválóbbjaival is felveszik a versenyt, nemzetközi viszonylatban is. Rajzai gazdagon árnyaltak, szürkeskálája egészen széles spektrumú. Bár az arcokat gyakran megszépíti, de az idealizálás nem csorbítja a hasonlóságot, és mindenkor egészen természetes hatású. Az is elmondható, hogy – a realitás határain belül – minden ábrázoltjának jelentős személyiséget ad, közkedveltségét nem kis mértékben ennek köszönhette. Mivel rengeteget litografált, különösen a nagyobb sorozatoknál időnként sajátos stílusa némi sematizmussá szűrkül, de ez inkább a művészi hatást csökkenti, nem jelent mesterségbeli hanyatlást. SzDG