Naplemente Calabrában
1836

A vélhetően konkrét megrendelésre festett, levegős, áttetsző kompozíció kiválóan érezteti Barabás Miklós perspektíva iránti érdeklődését, és könnyed, angolos ecsetjárását. Az előtérben az alkonyi sötétben feltűnik az árnyékos tengerpart andalgó párral, a vízen halászcsónak, de ezek alig látszó sztaffázsok. Baloldalt a magas sziklán a táj híressége, Tropea óváros a Santa Maria dell'Isola kápolnával, fokozatosan elhalványulva a narancsos fényben. A legtávolabb a Stromboli vulkán dereng, rózsaszínes-lilás párában. E mű lehet a legkorábbi pesti megrendelése a festőnek e műfajban, Itáliából való hazatérése után. A helyszínen készült eredetieket kínálati mappájában őrizve bemutatta az érdeklődőknek – amelyek közül azok választhattak. A kiválasztásban közrejátszhatott a mű rendkívüli kvalitása, kétségkívül a calabriai táj a legnagyszerűbb művei közé tartozik. A jegyzőkönyvben az 1836-os év végén – már Pesten időzve – öt személyt találunk bejegyezve, akik készletéből vázlatokat vásároltak tőle, 4, 6, 8, 9 aranyért. A legérdekesebb személy az ifjú Waldstein János gróf, aki mint Széchenyi barátja többek között jelentős műgyűjtő volt. Úgy tűnik kedvelte az avarellt, és Barabástól is ezt vásárolt, valószínüleg ezt a művet. Több kapcsolatuk nem volt, majd csak a század vége felé, a művészeti közéletben találkoztak újra.