Kossuth Lajos
1841


2092

udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (1802 - 1894)

politikus ügyvéd, ujságíró

Házastársa: meszleni Meszlényi Terézia Johanna

az eredeti tusrajzról készült acélmetszet, 153 × 105 mm

j. l. b.: „Rajz Barabás”; j.: „Metz. Mahlknecht.” j

f. l. k.: „Kossuth Lajos” (autográf); alatta: „Kiadja Heckenast Gusztáv Pesten.”

metsző: Carl Mahlknecht

© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz: 7162

Jgyk: 685. Kossuth Lajos Heckenastnak tussal az Emlény számára 8 arany –


Proveniencia: Ernst Lajos egykori gyűjteményében

Kiállítások: Kossuth emlékkiállitás, MNM. Budapest, 1994.

Irodalom: Emlény 1841; Szilágyi 1898, 10. köt. 281.; Vayer Lajos: Kossuth a művészetben. Szabad Művészet, 1952. évf. 2. sz. 414, 415, 438–439, 470.


A műről

Franz Eybl bécsi művész 1841-es Kossuth portréja Vayer Lajos szerint a politikus legelső és legszebb képmása. Még ugyanebben az évben Barabás is lerajzolta Kossuthot, érzékletesen karakterizálva, de ő a kezeket lehagyta. A fiatal Kossuth a képen vékony testalkatú, jóképű férfi, nagy szemei a képmás fő elemei. ,,Alla greca" szakálla a szokottnál dúsabb, homloka magas, haja hullámos. Öltözéke magyaros jellegű, de nem hivalkodóan, egyszerű dísze a nagy fehér gallér.
Ekkoriban a híres emberek képmásainak divatja éppen felívelőben van, a kiadók sorra jelentetik meg a híres kortársak portréit. Barabás Miklós Pesten való letelepedése óta egyre jobb sokszorosított műveket készít, fejlődik formaképzése, anatómiai tudása, és előnyös vonása, hogy a természetes, magyaros jelleget mutató ábrázolás felé fordul. A nemzeti törekvések idején amind a kiadók, mind a közönség igen örül a tehetséges hazai mesternek, és Barabás mintegy jelképszerűen, rövidesen átveszi a bécsiektől a műfajt. Hogy felvette a versenyt Eybllel, arra bizonyíték az 1847-es félalakos Kossuth-litográfiája. (Jgyk 1204) SzDG

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!