A' szalagfű / Enyelgés / Adj egy csókot édes angyalom / Szerelmes ifju pár
1841


2091

olaj, vászon, 106,5 × 84,5 cm

j. l. b.: „Barabás 1841.”

© Magyar Nemzeti Galéria Szépművészeti Múzeum, 50.443

684. a' Szalag fürt a' Pesti műkiállitásra o. – 200 Cfl.


Proveniencia: Külügyminisztérium ajándéka. 676/950, MNG állagjegyzék 1969 / III.a. 225.

Kiállítások: PME 1841, 159 (eladó); MM 1981, kat. 236.

Irodalom: Sinkó 1980: in: MM 1980, 236. sz.; SzDG 1983: 17; Veszprémi, 2009: 27/32; Jánó 2019/1; Manuel Antonio de Almeida: Memoirs of a Militia Sergeant. A Bookfeathers, LLC cégtől (Lewisburg, PA, USA, 2010. Borítókép.; Irodalom szöveggyűjtemény, NAT 2020, 10. Címlapkép.

Aukciók: Ernst 1921, XVII. aukció, 33. tétel, a címlapon (Szerelmes ifjú pár címen.)


A műről

A Pesti Műegylet második kiállítására Barabás Miklós megfestette az addigi életmű 200 Cfl-os árú produkcióját, e rendkívüli magyar életképet, az első ilyet e műfajban, magyar festő kezétől. Ekkoriban nem sokan vállalkoznak egy effajta – több alakot összefűző – kompozícióra. Hogy Barabás Miklós vállalkozott a reprezentatív mű megfestésére, abban szerepe lehet, hogy ezévben megbízták a Pesti Műegylet kiállításának rendezésével, ami nagy elismerést jelentett. A biedermeier zsáner legdivatosabb vonulatát képviselő Szalagfű kiugró sikerét, finoman érzékeltetett magyaros vonásainak, a festészetünkből többnyire hiányzó humornak és gyöngéd erotikának köszönhette. Barabás Miklós bizonyára jól megnézte a bécsi Akadémia éves kiállításait, ahol több hasonló kép jelent meg, és igen kedveltek voltak. Nálunk az ilyesmi eddig nemigen fordult elő. A képen Sinkó (1981) fedezte fel a ,,virágnyelv” alkalmazását, a leány ujjai közt tartott szalagfű jelentése e szerint: ,,Adj egy csókot édes angyalom”. Barabás szívesen helyezett el képein titkos üzeneteket, ez is ilyen. Vajon népi, vagy polgári indíttatású művel van dolgunk? A divatos megjelenésű uracson a magyar nemesek zsinóros díszítésű attilláját látjuk, a németes kertészleány piros-fehér-zöld öltözékben jelenik meg, de a szalmakalapjához hasonló fejfedőt magyar leány nem viselt, dekoltázsa sem fordult elő magyar faluban. Nem is népi származék, inkább úri kisasszony, költött ruhája jelmeznek tűnik. A gáláns jelenet Barabás Miklós házasságának évében keletkezett és Jánó Mihály szerint a szerelmes festő rejtett önarcképe. Különösen érdekes, hogy nemrégiben egy spanyol szerző, Almeida érdemesnek tartotta könyve borítójának alkalmazni. (Vajon hol tett szert e képre?) Ez is csak arra utal, hogy hiába a magyaros motívumok, a mű nemzetközi tendenciákat követ.

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!