Lendvay Márton
1845

1837-ben nyitották meg az első állandó magyar színházat Pesten, ahol Lendvay mondta ki az első magyar szót Vörösmarty: Árpád ébredése c. előjátékban. Katona József Bánk bánja 1845-ben került bemutatásra, ez adott alkalmat e reprezentatív litográfia kiadására. A középkori főúr jelmeze különös. Részben az ekkor már ismert Nádasdy-féle Mausoleum király-képeit követi, részben szabadon fantáziál, hogy egy középkori magyar hatalmasság délceg megjelenését állítsa a közönség elé. Mint ismeretes, a Mausoleum sem középkori mű, tehát egy 17. századi művész által elképzelt viseletet látunk. Bánk nem mentét hord, hanem dús köpenyt, akárcsak az album-beli királyok sora. Nem dolmány, hanem egybeszabott, zubbonyféle bársony felsőruha van rajta, amely vitézkötéssel záródik a nyakánál, és alóla kilátszik fényes, nehézselyem, fantasztikus növényi ornamentikájú, egészruhája, keleties, szoknyaszerű, a drága csizmáig érő végződéssel. „...a jelmezekkel történeti hűségre törekedtek, régi képek nyomán, de a kritika „lóra termett őseink“-en
nehezen fogadta el ezt a bőszoknyás, asszonyos viseletet.” (Rédey 1937: 207) Szakálla és bajusza teljesen befedi arcát, nem követve a aktuális divatot, amely kiborotválja az állat. Fején ismeretlen eredetű sapka, selyemmel turbánszerűen körbekötve, hajába fonva pedig gyöngyöket látni. Ez nagyon különös, hisz magyar férfi nem viselt gyöngyöket. Végül dús ékszerek tanuskodnak vagyonáról, százados hagyományok szerint. Tartása harckészséget mutat, tekintete vélhetőleg az ellenfélre szegeződik, felé fordulóban van, jobbja ökölbeszorítva, balja hatalmas kardját markolja. Id. Lendvay „A Nemzeti Színház első színésznemzedékének egyik vezető tagja és hősszerelmese, a romantika legjellegzetesebb képviselője volt a magyar színpadon. A legszélesebb skálájú magyar színészek egyike, s alig van műfaja könnyű bohózattól a daljátékig, melyben kiválót ne alkotott volna. Szép tenorhangja volt... Az ösztön és az érzelmek színésze volt. Külseje, hangja is szerepet játszott abban, hogy a romantikus kor egyik szépségideálja volt.” (https://hu.wikipedia.org/wiki/Lendvay_M%C3%A1rton_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz,_1807%E2%80%931858) Barabás Miklós e színészképe kivételesen kvalitásos alkotása a műfajnak, remekül bánik az ányalatokkal, szürkeskálája széles, a kontúr jellemábrázoló lehetőségeit drámaian kihasználja.