Gellérthegyi mulatság húsvéthétfőn (Jgyk 2869/c)
1845


7635

litográfia, papír, 250× 305 mm

j. l. b.: „Nyomt. A. F. Walzel, j.: Barabás M. 1845.”

f. l. k.: „Gellérthegyi mulatság husvéthéfőn” / b.: „Kiadja az Életképek mellett” j.: „Frankenburg Adolf”

Barabás Miklós

© Szépművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria, ltsz: 1948-3108

974 [c] Frankenburg két genre kép lith. – 40 Cfl.


Proveniencia: Frankenburg Adolf rendelése

Kiállítások: Síremlék kiáll. 1899, kat. 230. (100 frt)

Irodalom: Életképek 1845, 12. sz.; VU, 1898. 45. évf. 8. sz. 124.; VU, 57. évf. 16. sz. 1910. ápr., 331.; Gerszi – Wilhelmb 1960: 426.; Vayerné Zibolen 1978: 51. kép.; SzDG 1983: 73.; Csorba 1991: 27.; Veszprémi 2009: 38./50.


A műről

A rajz a reformkor egyik szokásos népünnepélyét örökítette meg a fővárosban, amely már régen eltűnt a polgárok életéből. Így a kompozíció nemcsak a művészettörténetet, hanem más tudományok művelőit is édekelheti. Mint Barabás Miklós bemutatja, ekkoriban, Húsvéthétfőn a közönség kivonult a zöldbe, a Gellért-hegy oldalába, ahol nagy sokaság gyűlt egybe, „...bábos és seressátorok, kés-pipa-kép-gyümölcs-árosok, szerencse-játékosok, muzsikusok, s állatsereglet mutatók...” szolgálták ki az ünneplőket. (https://szendreyjuliakutatas.blog.hu/2021/04/05/a_reformkori_husvet_hagyomanyos_helyszine_a_gellerthegy let: 2025.10.31.) A népség élvezte a kilátást, hallgatta a zenét, nézte a bábszínházat, és a rajz szerint táncoltak is. Elől egy nagy szőrmekucsmás katona, hátrébb két úr nézi a lenti várost, az előtérben gyerekek verekszenek a tojásokért. Lent a mélyben a Duna, és a pesti Dunapart. A képből nem hiányzik a humor, és bár megjelenik egy-két népi elem, a többség nagyvárosi típusokból áll, és viselkedésüket a Művész érzékletesen meg is mutatja.

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!