Lemouton Emília
1845


2426

Lemouton Emília (1824 - 1869)

műfordító, újságíró

Házastársa: Adorján Boldizsár

litográfia, papír, 297 × 197 mm

j. l. b.: „NYOMTATTA RAUCH JÁNOS BÉCSBEN”, j.: „Barabás / 1845”

f. l. k.: „Lemouton Emilia” (autográf)

Barabás Miklós

© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz: 3010

Jgyk: 1005. Lemouton Emilia lith. Honderühöz – 20 Cfl


Kiállítások: Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1996

Irodalom: Honderü 1845, 1. fé. 24. sz 480. old után; Czeke Marianne: L. E., Shakespeare összes drámai műveinek első magyar fordítója. Budapest, 1911; Gerszi – Wilhelmb 1960: 197.; Lemouton Emília, az első műfordítónő. Névpont 2026. július 30.

Aukciók: https://www.nevpont.hu/tanulmany/lemouton-emilia-az-elso-muforditono-eb253, 2026.07.30.


A műről

„Egy fiatal leány, honleányi buzgalmában, egyedül vállalkozott arra a feladatra, hogy megóvja a hazát azon szemrehányástól, miszerint a magyar az egyedüli a nemzetek közül, a mely a teremtő lángészt – Shakespeare Vilmost – csaknem egészen nélkülözé” (Honderű, 1845) – és nekifogott elsőként Shakespeare művei hiteles fordításának. 1845-ben öt színdarab szövege jelent meg tőle prózában. Valóban úttörő munkát végzett, de egyik férfi kritikusa durván elmarasztalta, pedig fordításai jók voltak, kisebb hibákkal. Így elvették a kedvét, és abbahagyta a munkát. Lemouton Emília családja francia származású volt, már gyermekkorában több nyelven beszélt, és házassága előtt a Pesti Divatlapba és az Életképekbe írt különféle elbeszéléseket és végzett fordításokat. ,,Műfordítói tevékenységét mi sem bizonyítja jobban, hogy évekkel később maga Arany János is nagyra értékelte azt, ill. a Magyar Tudós Társaság elsősorban Lemouton Emília kudarcot vallott kezdeményezése hatására döntött a teljes Shakespeare-oeuvre korszerű, az angol eredeti szöveget figyelembe vevő – (nem prózai) tolmácsolására. Az első magyar Shakespeare-műfordítónő – aki a világon is az első női Shakespeare-tolmácsok közé tartozott – munkássága azóta szinte teljesen ismeretlen." (Névpont, 2026.07.30.) – elfeledkeztek róla.
A litográfián egy ívelt hátú székben ülő hölgyet látunk, stilizált magyaros ruhában, nyakában fekete szalagon hatalmas násfa. A rövid ujjú ruhaderék sötét szövet, alatta fehér ráncolt alsóing. A spiccben végződő felsőrész erősen fűzött. Az ábrázolt balra tekint, szemei óriásiak, hosszú haja loknikba rendezve. Karjai kézfeje felé elhalványodnak. A források szerint rendkívüli tehetség volt mind zenei, mind irodalmi téren – ugyanakkor egy különös szépségű hölgy is. Barabás litográfiája bizonyára meggyőzően közvetíti az egykori látványt. SzDG

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!