Barabás logó
Zápolya Izabella / Izabella Zápolya / Das ungarische Edelfräulein / Magyar úri hajadon

Zápolya Izabella
1843

2097

Zápolya Izabella

királyné

acélmetszet az eredeti tusrajzról, papír, 150 × 97 mm

j. l. b.; „N.v. Barabás gez.” j.: „Stahlst. v C. Mahlknecht in Wien ”

f. l. k.: „Isabella Zápolya.”

metsző: Carl Mahlknecht, (1810–1893)

© Galéria mesta Bratislavy – Mirbachov palác (Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palota), C 8511

690. Heckenástnak egy kis fő egy nőarcz tussal 8 arany –

Irodalom: Megjelent: Izabella Zápolya. Iris, 1843, 67.; Cím nélkül: Ney Ferenc: Eskü c. írásához, Emlény, 1844; Das ungarische Edelfräulein, Der Bildersaal: Eine Stahlstich-Sammlung, darstellend Bilder und Scenen meist aus Ungarn. 1. Heft. Leipzig 1848, címlapelőzék.; Das ungarische Edelfraulein. Bilder Album aus Ungarn, 1852; Magyar úri hajadon. Magyar képek albuma. Pest 1859, 71.; Vayerné Zibolen 1978: 6.

A műről

A tusrajz 1841-ben készült, majd a metszet 1843-ban az Irisben mint Majláth János (szerkesztő) Isabella Zápolya c. költeményének illusztrációja jelent meg. Jagello Izabella Szapolyai János felesége, így az utolsó magyar királyné, fia János Zsigmond Erdély fejedelme. Barabás Miklós kis ideálképe remekül sikerült mű, a jó anatómia, a fej kimozdulása, a magyaros díszruha, az eleven tekintetű szem mind közrejátszott abban, hogy a közönség elfogadta a királynéi megnevezést, van, hogy a hölgyet valóságosan is Izabellának tartják. A metsző munkásságának kiemelkedő darabja, úgy tűnik sikerült visszaadnia a tusrajz értékeit. Hogy a metsző személye milyen fontos, azt az jelzi, hogy tapasztalhatóan a nemzetközi sajtóban sokáig nem a rajzoló, nem a koncipiátor, (gez., del.) hanem a metsző (metz., scp,) neve alatt jelentek meg az alkotások. Barabás Miklós közléseinek színvonala is sokban függött a metsző kezétől.
← Vissza a listához

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!