Szent István magyar király Maria előtt térdelve. A zentai Szent István kápolna főoltárképe (Jgyk 1025, 1026, 3023)
1845


2445

oltárkép, olaj, 315 x 156 cm

j. l. b.: „Barabás M. festé Pesten 1845.”

© A zentai r.k. plebániapalota földszintjén levő Szent István kápolna

1024. Szt. István magyar király Maria előtt térdelve, oltár kép Zentára. 10 láb magos 5 láb széles – 800 Cfl.


Irodalom: Korhecz Papp Zsuzsanna: A zentai Barabás-képek restaurálása. Bácsország, 2014/4, 71. szám, 138.; Korhecz Papp Zsuzsanna: Pest-budai mesterek oltárképei a Délvidéken (1720–1850), TBarabás Miklós, 2015. 40.; Kovács Nándor (interjú): Zentán Szent István tiszteletére 1770-ben... Hét Nap. Online 2025. október 12. https://www.hetnap.rs/cikk/Zentan-Szent-Istvan-tiszteletere-1770-ben-8732.html let.: 2025, 10, 12.

Internetes forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zenta#Templomok 2022.10.22.


A műről

Az 1770-ben épült második zentai Szt. István templom oltárkép-együttese (főoltárkép: Szt István felajánlja a koronát Szűz Máriának; mellékoltárok: Keresztrefeszítés, Mária mennybemenetele, Jgyk 1025, 1026.) a Művész korai szakrális művei, e műfajban ritkán dolgozott. A templom 1911-ben tűzvész áldozata lett, de a három nagyméretű festményt a tűzből kimentették. A reprezentatív templom újraépítése Zenta főterén rövidesen megkezdődött, de a munka 1914-ben megszakadt, és a történelmi helyzet okán nem is folytatódott. A nagyméretű sorozat ezek után 1929-ben a plebániapalota Szt. István kápolnájában – amely az egykori nagytemplom jelképes utódaként templomi rangot kapott – lett elhelyezve, ma is ott láthatóak. A modern környezet és a képek archaikus látványa kissé disszonáns, amit különösen a kápolna alacsony mennyezete okoz.

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!