Schodelné Klein Rozália mint Bátory Mária, címszereplő Erkel Ferenc operájában
1845

,,MŰMELLÉKLET. Schódelné mint Bátory Mária [Erkel Ferenc: Bátory Mária című operájában]. Nemz. színpadi costume, s egyszersmind arczkép. ... úgy hisszük, hogy ezen díszes színpadi kép, melly egyszerre kőre rajzoltatván rézmetszés által nem torzíttatott el, sőt minden tekintetben művészileg van kivive, s még a legkényesebb kivánatokat is kielégítendő. A lehető legnagyobb hűséggel tünteti az fel a jeles művésznő arczát, s legszebb nemzeti diszöltönyét. Nem akartuk e képet színeztetni, tartva attól, hogy a gyors mázolás csak csorbítaná tökélyét. A művésznő oldalra vetett zekéje egyébiránt fehér selyem aranyra, ruhája fehér atlasz aranyra, kötője fekete csipke, bársony fejkötője sokszínű kövek gyöngyökkel és aranynyal van hímezve. — Színpadi képeink ezentúl mind illy modorban lesznek kiállítva." Vahot Imre szerk. Pesti Divatlap, 1845, márc. 2., 18. sz.
Vahot Imre elismerő szavait megtoldanám azzal, hogy a jelmez különössége a sok gyöngy, a fejkötőn, a nyakban, a ruhaderék fűzésén, valamint a derék megkötője is gyöngysor. A magyaros jelleget ez hitelessé teszi, mivel már a 17–18. századtól a magyar hölgyek ruháját rengeteg gyöngy díszítette. A gyöngy ilyetén alkalmazása mondhatni hungarikum, hagyománya a keleti eredetben rejlik, tőlünk nyugatabbra sokkal kevesebbet használtak. A Bátori Mária az első nemzeti operánk, Erkel sok magyaros elemet komponált zenéjébe. Schodelné ruhája – amely Báthory Mária esküvői öltözéke – méltó a nemzeti jelképnek számító zeneműhöz. Továbbiak Jgyk: 449, 964a, 1067, 1334, 2918, azonosító: 7269. SzDG