Barabás logó
Petőfi Sándor, (Jgyk 980; 1115a; b; 1234; 1515; 1738; a.)

Petőfi Sándor
1846

2538

Petőfi Sándor

költő

tusfestmény, papír, ovális

j. l. j.: „Barabás Miklós / 846. Pesten”

lappang

1115. Petőfi tus rajz – 20 Cfl.

Proveniencia: Ernszt Lajos történeti képgyűjteményéből, VU 1898, 45. évf. 42. sz. okt. 06: 727.

Kiállítások: Petőfi Sándor Centenáriumi kiállítás, Ernst Múzeum Petőfi terme. A Petőfi Centenárium emlékére, Riegler Kiadás, 1923, 319. tétel.; PIM Petőfi kiállítások, 1954–2000.; Petőfi és kora. (Állandó kiállítás). PIM. 1984. X. 8.; Költő lenni vagy nem lenni „Költőnek szült anyám!” – Újrarendezett Petőfi-kiállítás a Károlyi-palotában. 2023. február.

Irodalom: Új Idők 1899, jul. 30. V. évf., 31 sz.:106.; Malonyay 1905: 39–55. 7. melléklet.; Ernst 1922: 4. kép; Petőfi Sándor. A Petőfi Centenárium emlékére, Barabás Miklós tusrajza. Rigler kiadása, 1923; Várkonyi 1940: 1. sz.; Rózsa 1951: 212./2.; Pataky 1951: 235./8. (https://kriterion.ro/glossary/petofi-sandor-emlekezete let.: 2025 11 16./ Petőfi erdélyi megjelenései)

Aukciók: Drabanth, 297. Gyorsárverés, 2017.05.04., 22114 tétel. (Metszet) Műtárgyazonosító: 1029750/11;

A műről

Petőfiről az élet után festett portré meglepően kevés. Nem szeretett modellt állni. Olajképen életében csak Orlai Petrich Soma (1822–1880) és Mezey József (1823–?) örökítette meg. Barabás Miklós csak grafikákat készített a költőről sokszorosításra, úgy tűnik mindössze hármat, közülük ez (1846) lenne a második. Az alkotás különös értéke, hogy azon ritka lapok közül való, amely nem sokszorosított metszet, hanem Barabás Miklós eredeti tusrajza. Ezeket a szakmai közvélemény a karakter szempontjából hűségesebbnek tartja, mint a metsző-szakember által másolt nyomtatásra szolgáló követ, vagy fémlemezeket. A gyengéd tusfestésű mű talán a leginkább lírai Petőfi-portré. Az idealizálás nem tagadható, és a választékos egyszerűség, a sallangmentes ábrázolás Petőfi költészetének biedermeier vonásait idézi, az előadás kvalitása a festő feltétlen rokonszenvét érezteti modellje iránt. 1848-as nemzetőri portréján ez a fej lett megismételve, (Jgyk 1234, majd 1860-ban erről készült metszet, odalfordítottan. Jgyk 1738) Az eredeti mű szerepelt Malonyai Dezső híres albumában, ahol a korban már meghonosodott raszteros nyomdatechnika (autotípia) miatt kissé elmosódott. E lap az Ernst Múzeum gyűjteményében volt az árverezésig, azóta lappang. A róla készült rézmetszet a legtöbbet másolt Petőfi-portrék közé tartozik, jobb- és bal állásban.
← Vissza a listához

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!