Pesti polgári huszárság – nemes és polgár
1844

A reformkorban, a nemzettéválás sodrásában egyáltalában nem volt mellékes a viselet, és az öltözék mintegy állásfoglalás volt. De ennek reklám is kellett. „Végül szabad legyen néhány szót divat s műmellékleteinkről mondani. Mi vagyunk elsők, kik a legújabban keletkezett díszes pesti polgári huszárság’ képmásával lepjük meg a magyar polgárságot. A Honderű egy lapon mutatja be a hazának a nemest és a polgárt: vajha, melly itt csak jelképezve lön, nem sokára testté válnék a magasztos eszme. A képet Kostyál ur’ szép izlésü nézetei szerint derék Barabásunk’ mesteri ecsete vázolá. " (Honderű, 1844, 2. évf. 1. sz, 36.); ,,...olyan kereslet támadt «díszmagyarban», hogy a mester 50 segéddel is dolgozott s nála rendelt meg «díszmagyart» nemcsak Demidoff orosz herceg, hanem II. Mahmud török szultán is: olyan nemzetközi divattá lett a magyar díszruha, s ami még az előbbieknél is többet mond: Kolowrat gróf miniszter, sőt Metternich herceg is Kostyálnál készült magyar ruhába bújtak V. Ferdinánd magyar királlyá koronázása ünnepére.” (Tükör, 1934, 2. évf. 8. sz. 12.) Barabás Miklós szívesen rajzolt magyar viseletet, amelyhez a mintát Kostyál Ádám híres szabó adta, történelmi gyűjteményéből. Különösen figyelemreméltó a baloldali figura testének formája, amely a biedermeier jellegzetes testtartását mutatja. Kidomborított mell, férfiaknál is karcsú derék, behúzott has, hosszú, vékony végtagok.