Szilágyi Erzsébet
1847

Basics Beatrix: „Hogyan lett egy angolszász királyból Szilágyi Erzsébet avagy egy végzetes tévedés története... A jelenleg Krasznahorka várában található, az Andrássyak gyűjteményéből származó képek közül a legkorábbi egy sokáig azonosítatlan, titokzatos mellkép: jóllehet Mihalik József 1912-es leltára már Jacopo Barbari (1445/50–1516 előtt) velencei művész, később németalföldi udvari festő szignált és 1500-ra datált fára festett olajképeként Oswald angolszász vértanú király ábrázolásaként említi, a hagyomány – egy téves azonosítás következtében – sokáig azt tartotta róla, hogy I. Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek az arcképe. Olyannyira közismertté vált ez a feltételezés, hogy az 1860-as években számos grafika készült e festményt másolva Szilágyi Erzsébet „eredeti” képmásaként, s még a Vigadó főhomlokzatának domborműve is ezt utánozza. Teleki József a Hunyadiak korát bemutató 13 kötetes munkájának utolsó előtti, 1857-ben megjelent kötetében látható Barbari festményének acélmetszet változata, s az akkor nagyra becsült tudományos feldolgozás illusztrációjaként hitelessé tette az ábrázolást. A velencei festő képmását először 1846-ban tekinthette meg nagyobb közönség az orvosok és természettudósok kassa-eperjesi vándorgyűlésén. Pulszky Ferenc ekkor a képen látható, csőrében gyűrűt tartó hollót, a Hunyadiak címerében feltűnő motívummal azonosítva írta meg a vándorgyűlés évkönyvében, hogy ez a kép Szilágyi Erzsébetet ábrázolja. Mikor aztán 1882-ben, a Gömör vármegyei művészeti és régészeti kiállításon ismét szemügyre vehette az Andrássy Dénes gróf által kiállított képet, rájött tévedésére, hiszen Mátyás anyja nem tarthatott kezében országalmát és a jogart, s a fejét övező nimbusz valamint a kezében tartott pálmaág kétségtelenné teszik, hogy szent és uralkodó az ábrázolt, és nem nő, hanem férfi portréja. (A fején viselt turbánszerűen felcsavart fekete fátyolt Pulszky női viseletnek tartotta.) De hiába tette közzé a kiváló szakember, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója tévedésének módosítását, a festményt még sokáig mintaként használták Mátyás király anyjának ábrázolásához...” Szépművészeti Múzeum, 2020.04.14.