Liszt Ferenc
1845


2513

Liszt Ferenc (1811 - 1886)

zeneművész

litográfia, papír, 295 × 237 mm

j. l. b.: „Barabás / 845.”; j.: „Nyomt. Walzel Pesten”

metsző: Barabás Miklós

© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz: 56.1171, 58.1422, 155 ×124 mm

1091. Liszt Ferenc lith. a' D.L.-hoz – 30 Cfl.


Kiállítások: Liszt Ferenc emlékkiállítás, Budapest, 1911.; Liszt Ferenc emlékiállítás, Liszt Ferenc Múzeum, Sopron, 1986.; Magyar és európai Liszt Ferenc 1811–1886, rend.: Eckhardt Mária, PIM Budapest, 2011;

Irodalom: Pesti Divatlap, 1846, 20. sz.; Wurzbach 1866: 269, 1 sz; Vasárnapi Ujság 33. évf. 32. sz. 1886. aug. 8.; Gerszi – Wilhelmb 1960: 213; Rózsa – Spira 1973: 113. kép.


A műről

Barabás Miklós Jgyk-ben e litográfiát ezévben rögzíti, és a kompozíció a következő évben készült festmény (Jgyk 1089) vázlata lett. A portrét természet után rajzolta, az abszolut hűségen túl a törekvés az volt, hogy a kép mielőbb eljusson a rajongókhoz. Liszt mint zongoraművész attribútuma, hangszere előtt áll, jobbjával rátámaszkodik, balja csípőre téve. Kissé jobbra fordul, de elfordulva balra néz. Jellegzetesége a kissé lehajtott fej, a várakozó testtartás, amelyet a nagy képen felemelt fej, és előretekintő mozdulat vált fel. Különös öltözéke – fekete bársony hosszú, magyaros attila, alatta fehér ing, szétnyitott nagy fehér gallérral – kifejezetten nemzeti jellegűvé teszi megjelenését. Liszt nagy odaadással felvállalt magyar identitásának mondhatni tüntető bizonyítéka. Az attilát valószínüleg már Pesten varrták. Liszt 1846 októberének elején magyarországi hangversenykörútra indult. Ezzel a provinciális magyar zenei életetet sikerült egycsapásra nemzetközivé tennie, amit több lap is büszkén felemlegetett. Jgyk: 1089 SzDG

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!