Kossuth Lajos kormányzó elnök, Garibaldi-kalapban
1849

Kossuth a garibaldisták által viselt kalapban, amelynek neve nálunk rövidesen Kossuth-kalap lett. A kalapot az 1848–49-es szabadságharcok idején kezdték viselni, Itáliában majd nálunk, mivel e fejfedő a zsarnokság ellen lázadó, szabadságszerető szellemet képviselte a divat nyelvén. Népi eredetű ruhadarab, neve ,,cappello calabrese" (kalábriai kalap), mivel a dél-itáliai hegyi pásztorok viselték, akik híresek voltak szabadságszeretetükről. Kossuth ennek viselésekor Garibaldit követte akivel jó kapcsolatban volt, és ezzel divatot csinált, a magasrangú honvédtisztek-tábornokok is hordani kezdték. A Garibaldi-Kossuth kalap az 50-es 60-as évekre a nyílt politizálást kerülve, a nemzeti ellenállás jelképévé vált, ezért hordása nem volt veszélytelen.
A Kossuth-kalap nemezből való puhakalap, széles, vagy keskenyebb, körben felhajtott karimával, gömbölyű tetővel, mindenkor hatalmas strucctollal, széles, esetenként nemzeti színű szalagal, címert ábrázoló jelvénnyel. Fekete színe a bukás után a gyászt jelentette, szalagja és a bátorságot jelképező strucctoll is fekete lett.
Kossuth mint kormányzó is politikai nézetei szimbólumaként hordja a feltűnő kalapot, színes tollal. A karima alatt világoskék szemei bizakodóan néznek, feje kissé a jobboldal felé fordul, mintha a jövőbe tekintete, arca kellemesen derűs nyugalmat áraszt, és mindezt a hatalmas, puha fehér gallér ügyesen feldobja. Az arc nem természet után készült, korábbi képmásának (1204) replikája.
Az elkészült rajzok: Kiss Ernő 1258, Földváry Károly 1274; Földváry Sándor 1275; Nagysándor József 1276; Görgei Arthur 1277, 1277a; Klapka György 1278; Máriássy Sándor 1279; Driquet Péter 1280, 1320, 2896; Bem (csak litográfia) 1282; Bem profilképe 2894, Forró Elek 2897, Damjanich 2900; Leiningen 2902; és Perényi Zsigmond 2903. SzDG