Kölcsey Ferenc
1840


7801

Kölcsey Ferenc (1790 - 1838)

ceruza és tus, papír, 145 × 110 mm

j. l. b.: „rajz: Barabás M:”

© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz: 53.642

625. Kölcsei tusrajz M. t. t. számára 10 arany.


Proveniencia: A Magyar Tudós Társaság (M. t. t.) rendelésére, Anton Einsle /1801–1871/ 1835-ös festménye után. (MTA, 85. ltsz.)

Irodalom: A' Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. 4. köt. Budán. A' Magyar Királyi Egyetem betűivel. 1840, portré a belső címlappal szemben; Kölcsei Kölcsey Ferencz minden munkái. (I. K. élete Toldy Ferencztől. Versei. Műfordítások.) Budapest, 1859. címlappal szemben arck.; Kölcsey Ferenc munkái. Franklin, Budapest, 1915; Szauder 1955, portré a belső címlap előtt; Masits 1988/1990: 307–326.; (https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_DERI_1988/?pg=316&layout=s let.: 2025. 10.15.); Halmos 1996, 67.


A műről

Kölcsey Ferenc költő és politikus, kiváló szónok volt, valamint Kazinczy legjobb tanítványa, szeretve tisztelt kortársa a felvilágosodás és a reformkor nagyjainak. A nemzettéválás sodrában romantikus hévvel emlegette a haza régi dicsőségét, az országgyűléseken nagyhatású, lenyűgöző szónoklatokkal lépett fel. Megjelenése a kortársak szerint átszellemült, sápadt és légies volt. Barabás Miklós egzisztenciája már biztos volt a fővárosban, mikor a Magyar Tudós Társaság felkérte Kölcsey portréjának elkészítésére, az 1840-ben megjelenő évkönyve illusztrálására. A festő előképnek a bécsi Einsle által 1835-ben festett művet használta, de nem tudni, hogy ez előírás volt-e, vagy a festő választotta. Einsle alkotását 1836-ban Ender rajza után C. A. Schwerdgeburth (1785–1878) sokszorosította, és metszetén, úgy mint a festményen a valóságnak megfelelően Kölcsey bal szeme az ép, és Barabás is ezt az állapotot örökítette meg. A mű Barabás Miklós ritkán fennmaradt eredeti tusrajza, de az Einsle-féle ábrázolás megrázóan mélytüzű tekintetét nem adja vissza.

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!