Barabás logó
Kisfauldy Károly halálos ágyán, barátaitól környezve. /(Vörösmarty, Bajza és Toldy /Schedel)

Kisfauldy Károly
1844

4308

Kisfauldy Károly

acélmetszet, papír, TKCs: 101 × 150; 85 × 140 mm

f. l. b. a VU felirata szerint: „Bajza.” j.: „Toldy”, „Vörösmarty.” / Kisfaludy Károly halálos ágyán, barátaitól környezve. – Barabás Miklós 1830. évi rajza. (Kisfaludy valóban 1830-ban halt meg, de a mű készítésének dátuma téves, az ábrázolt arcok későbbiek.)

I. vált.: Barabás sajátkezű metszése, II. vált.: Sadler Károly (19. sz. eleje–1845 után)

© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz: 99/1939.Gr.

2854. Kisfauldy Károly halálos ágyán, Barabás saját kezű metszése,

Irodalom: VU 1887, febr. 6., 34. évf. 6. sz., címlapon; Beöthy 1896: 64.; VU 1900, dec. 2., 47. évf. 48. sz. 794.

Aukciók: Drabant Aukciósház, 2021,05,06, 393. Online auction, 10516 tétel, https://www.darabanth.com/hu/gyorsarveres/393/kategoriak~Festmenyek-es-grafikak/Metszetek~2000023/Barabas-Miklos-1810-1898-rajza-utan-metszette-Sadler-Kisfaludy-Karoly-a-halalos-agyan-met~II2382999/?utm_source=affiliate&utm_medium=mutargy&utm_campaign=allando lt.: 2021.11.25

A műről

Barabás Miklós jgykve nem említi ezt az irodalomtörténti jelentőségű, ám titokzatos illusztrációt, ám a családi pótlásba bekerült. A zsánerszerű jelenet merő fikció, irodalmunk paradigmaváltásának szimbóluma, az akkori irodalmi élet vezető személyiségeivel, Kisfaludy legfőbb barátaival. A reformlor hajnalán, az új irodalmi törekvések vezéreit látjuk a képen, előfutárukkal, a Kazinczy-féle stíl változását jelképező romantikus Kisfaludy halálos ágya mellett. Minden szereplő portréja Barabás Miklós munkáinak másolata, de az akkor divatos, nagyobb arcszőrzettel és kissé megfiatalítva, kivéve Vörösmartyt, aki nem hasonlít, Kisfaludyról pedig Barabás Miklós profilképet nem is rajzolt, ám vonásai 1844-es portréjához hasonlóak. A Vasárnapi Ujság szerkesztői 1830-ra, Kisfaludy halálának idejére datálták a rajzot, ami téves, 1830-ban a kép merő anakronizmus. A Jgyk-beli 1844-es besorolás is téves, sőt, az egyes forrásokban olvasható 1843 is. A képecske csak 1845 után készülhetett, mert Vörösmarty (Jgyk 237) képmása 1837-ben, Bajzáé 1841-ben (Jgyk 669), Schedel (Toldy Ferenc, Jgyk 1017) felhasznált litográfiája pedig 1845-ben jelent meg, tehát minden előkép későbbi. A legvalószínűbb a 1887-es évszám, és lehetséges, hogy a lap rendelte meg a művet. A kissé merev kompozíció kedvelt illusztráció lett, a VU háromszor közölte.
← Vissza a listához

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!