Habsburg József Antal
1846
6573
Habsburg József Antal
nádor, főherceg
az eredeti tusrajzról készitett acélmetszet, papír, 208 × 126 mm
j. l. b.: „Barabás Miklos rajz.”; j.: „Tyróler J. m. acz. Pesten”
f. l. k.: „Józef Nádor Ispán” (autográf); / „Kiadta a' M. Tud. Társaság 1846.”
metsző: Tyroler József
© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 2353
1104. Fő Herczeg Nádor tus rajz a' M. t. t. évkönyébe – –
Irodalom: A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. Hetedik kötet. 1842–1844. Buda, 1846, Magyar Királyi Egyetem, 1 tábla; Gonda – Niederhauser 1978.
A műről
polgári fejlődés egyik legnagyobb előrehajtó ereje volt. Talán nem is annyira a lánglelkű szónokok – akiknek szónoklatai ránk maradtak a kor politikai intézményeinek könnyen hozzáférhető jegyzőkönyveiben –, hanem inkább a szürke, névtelen „megvalósítók” a fontosak. Gazdák, irodalmi lapok szerkesztői, vasúttársaságok mérnökei, színházalapító tisztviselők, tanárok, papok. Nos, József nádor ide sorolódik be az én felfogásom szerint: a Széchenyiek melletti alapítók, a szürke, polgári, napi
munkások sorába. Habsburg-főhercegként.
József nádor az állami adminisztráció élén állott. Személyes szerepvállalása a reformokban hozzájárult ahhoz, hogy az állami adminisztráció alkalmazottai, kivitelezői
lettek a nagy tetteknek. József nádor, mint ember, mint tisztviselő a magyar reformkor
egyik legnagyobb alakja.” (Gondolta volna? Helytörténeti füzetek,
Alcsútdoboz, 2022. In: Glatz Ferenc: József főherceg,
a nemzet nádora.; 22.) Az 1846-os egészalakos kompozíció (Jgyk 1142 részlet) feje és mellrésze került metszésre, azonos díszekkel. Oldalfordított változata is ismert.
