Habsburg-Lotaringiai József Antal János
1846


2567

Habsburg-Lotaringiai József Antal János (1776, Firenze - 1847, Buda)

nádor, főherceg

Házastársa: Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő I. Pál cár leánya, Hermina Mária Amália anhalti hercegnő, Mária Dorottya württembergi hercegnő

olaj, vászon, 234 × 198 cm

j. l. j.: „M. Barabás Miklós 1846-ban”

© Magyar Nemzeti Múzeum, 3166; 1990.001.(az mnm oldalán: 90.1.)

1142. Fő Herczeg Nádor József a' Nemzeti kép­csarnoknak. élet nagy. o. – 900 Cfl.


Proveniencia: A MNM kebelén belül megalakult Nemzeti Képcsarnok számára, annak első képe, 1846-ban. Képcsarnok Egylet ajándéka. / Átvétel 1905 Orsz. Képtár 1846. SZ. M. Á. II. r. 351. A kép az 1950-es évektől a MNG állományában volt. 1990-ben egy műtárgycsere alkalmával került vissza a Történelmi Képcsarnokba. (MNM TKCs Archívum, ügyiratszám 45.985/1990)

Kiállítások: Szvoboda Dománszky Gabriella: József nádor mint mecénás. In: József nádor (1776–1847) Pest-Budán. A BTM kiállítási katalógusa, rend.: Holló Szilvia Budapesti Történeti Múzeum, 1997., 51–75.

Irodalom: Cennerné 1962. 275.; SzDG 1983: 77. k.; Fejős Imre: A Nemzeti Múzeum ábrázolásai. In: Folia Archaeologica VII (1955) 17. sz.; Magyar elsők 2. (szerk. Rózsa György), Budapest, 2009: 132.; Veszprémi, 2009: 37.; IV. Hegytörténeti konferencia, Budapest 2011. 95.: 32.; Új szerzemények a Magyar Nemzeti Múzeumban I. Szerk.: Pintér János, in: A magyar újkor története (szerk. Szvák Gyula), a fedélen. Budapest, Pannonia, 2007. 224.; Holló Szilvia: A pesti Vigadó, Budapest, 2014. 10.


A műről

József nádor a Budai Vár megnyíló dísztermében áll, a Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztesi ornátusában, oszlopok és bordó drapéria előtt. Vállain az Aranygyapjas Rend jelvénye, a rendi láncon, mellén a Rend gyémántos csillaga. Jobbkezében a Magyar Nemzeti Múzeum tervezett homlokzatának rajza. Tudni kell, hogy a Szent István Rend az egyetlen magyar érdemekért alapított rend, Mária Terézia szándéka szerint. A díszruha áll egy hermelinszegélyes, uszályos zöld bársonyköpenyből, amelynek szélein gazdag arany hímzésű tölgylevelek díszlenek. Alatta majdnem bokáig érő vörös selyembársony ruha, ugyancsak ékes arany himzéssel. A vörös nadrág szűk szárú, és többnyire zöld, aranyhimzéses rövid csizma egészíti ki. A dús faragású asztalon áll a hermelinnel borított kalpag, zacskóján ugyancsak aranyhimzéssel. Tetején gyémántos forgó, fehér kócsagtollal. Az asztalon tervraz, rajta a Nádor keze, továbbá iratok és könyvek, köztük a Magyar Tudós Társulat évkönyve, valamint a Corpus Juris Hungarici kötetek. Balra kilátás a Dunára és Pestre, a folyón gőzhajó, amelyek a Nádor városépítő-modernizáló munkásságát idézik fel. (A fej Anton Einsle korábbi képe után készült. 1846 előtt, v. o. 95 × 79 cm, j. l. b.: A. E. W., BTM Kiscelli Múzeuma, ltsz: 1.183) Manapság talán már eljött az ideje, hogy a maga helyén értékeljük annak a Habsburgnak a szerepét, aki, ,,... sok nagy hazafinál többet tett a nemzeti művelődésért, a főváros kulturális központtá válásáért. Ezt a magyarok igen nagyra értékelték, és... Az 1845. március 9-én megalakult Nemzeti Képcsarnokot Alakító Egyesület első határozata volt, hogy országos gyűjtést indít József nádor képének megfestésére. A Képcsarnok alapítása körül oly nagy szerepet játszó Kubinyi Ferenc, Teleki Sámuel, Nyáry Antal, Schedius Lajos és Fáy András e kép elkészíttetésével és a Nemzeti Múzeumban való elhelyezésével a nemzet háláját akarta kifejezni József nádornak azért, hogy évtizedeken át támogatta a Nemzeti Múzeumot: József nádor ugyanis 1808-tól annak fő pártfogója volt.” (MNM publikus ismertető.) A nádori képmás volt az első, amely országos hatókörű adakozás útján, honi kortárs mester által készült – mondhatni félhivatalos jelleggel. A kép készülésekor a Nádor már beteg volt, és rövidesen meg is halt. Feltehetőleg nem állt modellt a képhez, de a mester többször is találkozott a nádorral személyesen, és tudjuk milyen kitűnő karaktermemóriával bírt. Legfőbb gondja láthatóan a díszruha minuciózus előadása, az asztal aranyozásának megcsillogtatása. Kétségkívül valamiféle paradigmaváltásnak vagyunk tanúi, a barokkos-romantikus lendület a Pyrker-portré óta végleg elcsitult. A nádor-képen a térélmény díszletszerű, a merev kompozíciót függőlegesek és vízszintesek uralják, – a neoklasszicizmus rég letűnt fogásait idézve, bécsi módra átalakítva. Vagyis itt az új divat, a Bécsből eredeztethető biedermeier pesti változata.

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!