gróf Waldeck Frigyesné
1844


2366

gróf Waldeck Frigyesné (1823 - 1865)

gróf

Házastársa: Waldeck Frigyes herceg

olaj, vászon, 66,5 × 53,5 cm

j. l. j.: „Barabás Miklós 1844.”

magántulajdon

Jgyk: 948. Gr. Waldeckné o. 12 arany –


Irodalom: Barabás 1944: 150.

Aukciók: Nagyházi GA, 2014.05, 200. Jubileumi aukció, 120 tétel.


A műről

A rendkívül finoman kidolgozott arc igazi ,,szépség-képpé" teszi a pazar gyöngysorral, de nagy egyszerűséggel előadott portrét. A hölgy ennek tudatában levőként van ábrázolva, vidáman kérdő tekintete ránk szegeződik. Mélybordó bársonyruhát, hozzá vörös selyem belépőt visel. Kezei nem látszanak.
Régi ismerős ő a Barabás-életműben, a festő Önéletrajzából ismeretes egy anekdotaszerű közlés vele kapcsolatban. Annak idején 1837-ben, amikor Barabást gróf Teleki Ferencné meghívta Sáromberkére portretírozni az összegyűlt családját, megérkezésekor nem figyeltek rá, és a Művészt egy munkához lehetetlen helyre szállásolták el. Ő erre azonnal távozni akart, és mikor kérdezték miért, így felelt: ,,Amint a grófnénak megmondtam, hogy egyik szobában sem fogok festeni és búcsúzni jöttem, hosszas jelenetek és párbeszédek kezdődtek, miközben herczeg Waldeckné (Bethlen Kornélia) csípősen jegyezte meg: „Die grossen Künstler sind prätensiv”. Én azt feleltem: „Nem vagyok követelő, de tőlem se követeljenek olyant, a mit nem teljesíthetek. Egy művésztől sem lehet követelni azt, hogy a legkényelmetlenebb helyzetben hangolva legyen az alkotásra.” (Barabás 1944: 150.) Nos, az önérzetes szó megtette hatását, és a festő végül megfelelő helyet kapott a munkához. Ennek köszönhetően megszületett a sáromberkei sorozat, mint az erdélyi arisztokrácia néhány személyiségének szép dokumentációja. Waldeckné sem sértődött meg, és évek múlva ennek köszönhetően készült el a házaspárról e két portré, amelynek sajnos csak az egyik darabja ismeretes manapság. SzDG

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!