Teleki József
1837


1790

széki Teleki József (1790 - 1855)

Erdély kormányzója az MTA első elnöke, gróf

litográfia, papír, 459 × 305; másodpl.: 264 × 205; avant la lettre: 304 × 243 mm

j. l. b.: „Barabás / 1837 ”

f. l. k.: „SZÉKI gróf TELEKI JÓZSEF / M. ACAD. ELNÖKE.” / „Nyom. Trentsensky és Társa, Pesten.”

© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 4390, másodpld.: 55.13.4389

388. G. Teleki József. lith – –


Kiállítások: Műcsarnok 1878, I. terem, kat. 7.; Sepsiszentgyörgy 1998, kat. 49/22 (A kiállított lap: MNS Sepsiszentgyörgy, /Sfântu Gheorghe, RO/, ltsz.: A.79); Teleki László az országgyűlés halottja – 1861 pesti helyszínelők, Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, 2014.

Irodalom: Barabás 1844, 163.; Gerszi – Wilhelmb 1960: 345.


A műről

Teleki József gróf, a magyar Tudós Társaság elnöke arcképének megfestetéséről és az Akadémia falain való kifüggesztéséről 1836-ban döntöttek az Akadémia tagjai, saját kezdeményezésből. A cél, az első elnök megtisztelése, és egy úgynevezett panteon felállítása volt. A gyűjtők (az ügy érdekében tevékenykedő akadémiai tagok) viszonzásul az aláíróknak (a fizetőknek) az elkészült festmény litografált változatát ajándékozták köszönetképpen. Ezután lassan, évtizedeken át szaporodott a magyar tudomány és művészet legnagyobbjainak portrétára az Akadémián, amelyre hasonló számos külföldi középület adott példát. Az előképül szolgáló festmény is kiemelkedő kvalitás, és az arról készült litográfia ugyancsak. A litográfia Barabás Miklós korai műveinek magas minőségét bizonyítja, többek között sikerült a hatalmas prémgallér anyagának rajzolása, az arc elevenségének visszaadása, az elnök okos méltóságának tükrözése. Az akadémiai panteon nagyjövőjű vállalkozás, ezen belül a fiatal mester karrierjének kezdete, a nemzeti művészet reformkori elindulásának jele.

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!