gróf Batthyány Kázmér
1847


2616

előnév: németújvári (1807 - 1854)

politikus, miniszter az első felelős magyar kormányban

Házastársa: gróf buzini Keglevich Auguszta

akvarell, miniatűr, elefántcsont, 170 × 128 mm

j. l. b.: „Barabás / 847” (van rajta egy halványabb szignó is)

© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz: R/1951/21. illetőleg 21/1951

Jgyk: 1190. gróf Batthyány Kazimir m. 30 arany


Proveniencia: ajándék, 106/1949. akta Parlamenti Múzeumtól

Kiállítások: SzDG 1985, 122.; Batthyány Kázmér Emlékkiállítás, Siklós, 1987.

Irodalom: Rózsa – Spira 1973: 689.; SzDG 1983: 58/47.; Füzes Miklós: Batthyány Kázmér – Magyar história. Életrajzok, Gondolat, Budapest, 1990: 18. kép. Fábri Anna: Hétköznapi élet Széchenyi István korában. 2008


A műről

Gróf Batthány Kázmér (1807–1854), idegenben való nevelkedése dacára felnőtt korára elkötelezett magyar hazafivá lett. Külföldön megismerkedett a liberalizmus eszméivel, miáltal gyökeresen megváltozott, felnőttként magyarul is megtanult. A liberális reformellenzékhez tartozott, a modernizálás híve volt, számos közintézményt alapított, vagy vett részt azok munkájában, valamint az iparfejlesztésben, gazdálkodásban újított, stb. Lelkes műgyűjtő volt, és támogatta a magyar művészetet, és kultúrát. Részt vett a szabadságharcban, főispán, kormánybiztos, majd 1849-ben a Szemere kormány külügyminisztere lett – mint ilyen az első Magyarországon. Az események után halálra ítélték, emigrált, és Párizsban halt meg.
Ez a nagyméretű elefántcsont-festmény a műfaj kiemelkedő darabja. A táj, az égbolt hagyományosan előadott, viharnak készülő borongása élénk ellentétet képez a figura napsütött felületének megvilágított koloritjával, – a ragyogó sárga és a vörös szinte megüt – és a két hangulat egyesülve nyugtalanító hatást kelt. A viharos ég mintha az ábrázolt jövendőbeli sorsát vetítené előre. Továbbiak Jgyk: 1057, 1190, 1200

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!