Görgei Artúr
1849


2706

görgői és toporci Görgei Artúr (1818, Toporc - 1916, Budapest)

katonatiszt, vegyész, hadügyminiszter, honvéd altábornagy

Házastársa: Aubouin Adéle

lavírozott kréta, fedőfehér, papír, 409 × 308 mm

j. l. j.: „Barabás M. / 1849. / természetről” (a Művész saját kezű felirata)

f. l. j.: „Görgei Arthur”

© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz: 10836

1277. Görgei Artur Tábornokot – 10 Cfl.


Kiállítások: Biedermeier 1937–38, V. terem, kat 93.; Czennerné Wilhelmb Gizella: Görgey Artúr ikonográfiája (118–148.), 122./4.; In; Görgey Artúr élete és működése Magyarországon. Kiáll. kat. (szerk. Simon V. Péter), Budapest, MNM, 1990, kép a fedélen; Görgey kiállítás, MNM, 2010.

Irodalom: Zichy 1896: I. 2: 231.; Barabás 1944: 191.; Rózsa – Spira 1973: 475. kép; SzDG 1983: 92; Veszprémi, 2009: 42/57.; Goda Gertrud: Lehet-e kialakult Görgey-ikonográfiánk? HOM Évkönyve 39, 2000, 312, és a fedélen.; Bona 2015. Tábornokok.; Hermann Róbert: Görgei Artúr. Rubicon 29. évf. 1. sz., 2018. január.


A műről

Mint ismert, Világosnál ő tette le a fegyvert, 1849 augusztus 13.-án, ami a szabadságharc végét jelentette. Évtizedekig hazaárulónak tartották, de ,,Az utókor igazságot szolgáltatott a méltatlanul vádolt nagy hadvezérnek." (Barabás 1944: 225.) „A kép Görgeit honvéd őrnagyi egyenruhában, lovaglócsizmában, kezében
jegyzetfüzettel ábrázolja.” A Művésznek és a tábornoknak jó kapcsolata volt, BM fiának, a januárban született Elemérnek Görgei volt a keresztapja. A II. világháborúban elpusztult szobrát Marton László Kossuth-díjas szobrász alkotta újra, ma a Fehérvári kapu fölött áll, ott, ahol a honvédek először törtek be a Várba.

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!