Schedel (Toldy) Ferenc
1845


2438

Dr. Schedel (Toldy) Ferenc (1805 - 1875)

irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára

litográfia, papír

j. l. b.: „Barabás / 845.” j. l. b.: „Nyomt. Walzel Á. F. Pesten”; j.: „Barabás / 845”

f. l. k.: „Dr Schedel Ferenc” (autográf, nyomtatás előtt). TKCs ltsz: 61.71: „Nemzeti Képcsarnok”; j.: Pesti Divatlaphoz

Barabás Miklós

© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, 3992; 67.70

1017. Dr. Schedel F. lith.


Proveniencia: A TKCs hivatalos átvétele a Nemzeti Múzeumtól, 3991

Kiállítások: Műcsarnok 1878, I. terem, kat. 22.; Budapesti Tudományegyetem 350 éves jubileumi kiállításán, 1985, (61.71. ltsz lap); Reformkori kiállítás, PIM, Budapest, 1988/89 (másodpld.); Széchenyi Emlékkiállítás, MNM Budapest, 1991, Széchenyi halálának 150 éves évfordulója, kiállítás, MTA Budapest, 2009

Irodalom: Megjelent: Pesti Divatlap 1945. 2. évf. 25. sz. melléklet.; Szinnyey 1914, XIV.; 232 h.; Gerszi – Wilhelmb 1960: 294.; SzDG 1983: 43/21.; Dávidházi Péter: Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet; Akadémiai–Universitas, Budapest, 2004. (Irodalomtudomány és kritika)


A műről

Dr. Toldy Ferenc munkásságáról írott könyvének Dávidházi azt a címet adta, hogy ,,egy nemzeti tudomány születése". Valóban, ez a német származású, de elkötelezett magyarrá lett honfi a 19. század folyamán megszerveze-megalkotta a magyar irodalomtörténetet, számos más tevékenysége, hivatala, akciója közepette. Hatalmas műveltsége, nemzetközi tájékozottsága és kapcsolatai megalapozták munkásságát, hogy európai szintű tudományos életet szervezzen magyarhonban a bölcsészettudományok terén. Amit kiegészített természettudományos képzettségével, mert a bölcsész-szak után orvosnak tanult, és szemorvosi vizsgát tett. A magyar föld minden jeles irodalmárával és kiemelkedő szellemiségű politikusával-entellektüelljével mondhatni személyes viszonyban volt. 1847-ben magyarosította nevét, de a Toldy-néven már korábban is publikált. Mindemellett termékeny írói-szakírói munkásságot folytatott. Legnagyobb érdeme, hogy ,,összegereblyézte" a magyar irodalomtudomány adatait, amivel lehetővé tette a tárgy mint tudomány kibontakozását. Magánéletét két tragédia árnyékolta be, háromsor nősült, de egymás után két fiatal felesége húnyt el gyermekágyi lázban. Ennek ellenére Barabás Miklós litográfiáján arca derült, értelem és tettrekészség sugárzik róla. A rajz természet után készüt, úgy tűnik, egy baráti beszélgetés során.

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!