Forray András
1836
1694
soborsini Forray András
báró
olaj, vászon, 100 × 74,5 cm
j.: Német nyelvű szignó a keret alatt
© József Attila Múzeum, 82.10.1.
293. B. Forait, másolat Ender szerént o. – 60 Cfl.
Proveniencia: Az I. világháború után került Nagybecskerekről (Zrenjanin SR), az egykori csanádi vármegyeházára, majd 1950–53 között a makói József Attila Múzeum birtokába jutott, mint a törzsanyag része. 1967 és 1982 között leltározták.
Irodalom: Halmágyi 2001: 17.
A műről
(1793–1854) festményéről, amelyet a bécsi festő 1830, Forray halála előtt készíthetett, feltehetőleg 1825 körül, főispáni kinevezése alkalmából. Miután a Széchenyi portréval jó híre támadt, Barabás Miklós sorra kapta a reprezentatív, hivatalos portrékra való megbízásokat a vármegyéktől. (Nógrád: Buttler János Jgyk 269; Torontál: Hertelendy Ignác, Jgyk 299) Ide tartozik Forray András másolati képe is. Az ábrázolt a drámaian derengő háttér előtt büszkén és roppant elegánsan tűnik fel, a festő nagy gonddal követte Ender művét, a díszruha megfogalmazása vonzóan aprólékos. A mű láttán a közönség számára az ifjú művész tehetsége megkérdőjelezhetetlen. – Akkoriban egy jó másolat is értékes műnek számított. – Az ekkori sikerek egész további munkásságát meghatározták, és talán az sem véletlen, hogy külföldi megbízásokat remélve, e művét németül szignálta. (Sajnos a szignó ma már nem látható.) A vármegyei megrendeléseket éppen jókor kapta, ezek voltak induló pályájának alapjai, amelyeken már megmutatkozik jövendő egyéni stílusa, ami az esztétikus előadás hangsúlyos érvényesítése.
