Alexy Károly: Mátyás király, a gipszminta rajza
1845

Gipszszobor rajza (eredeti magasság: 40 cm). A szobor a Pesti Műegylet 1844-es tárlatán volt kiállítva, (Pótléklajstrom, kat sz: 223.) (Alexy szobormintája. Illusztráció Henszlmann Imre ismertetőjéhez. Életképek 1844: 407.) Ezzel megszületett az első illusztrált kritika a műegyleti kiállítások egy darabjáról. A felcsapó lelkesedés talán befolyásolta a kiváló szobrásztehetség, Alexy döntését abban, hogy a következő évben hazatelepült. ,,Egyben egy különös jogi vita is kibontakozott, amely szintén példa nélküli eleddig. Petrichevich Horváth Lázár a Honderű-ben tiltakozik a szobor rajzának közlése ellen, mivel a gipszminta az ő tulajdona, Henszlmann jogtalanul járt el, hogy közzétette. Különösen azért tiltakozik, mert a rajz rossz, ,,gnómszerű carricatura” alakban mutatja a nagy Corvint. (Heti Szemle, Honderű 1844, Nyárhó II. 224.) Henszlmann válaszában ezt visszautasította, és egész polémia bontakozott ki, mely végül is a régóta vajudó Mátyás-emlék körüli anomáliák taglalásába torkollt. Petrichevich kritikájában van valami igazság. Barabás Miklósnak mindig baja volt a kontraposzt rajzában a súlyt hordozó lábbal. (Lesi 1941, 33.; Szvoboda Dománszky 2007: 105.