A sárosi bandérium. / Mélt. Csik. Sz. Királyi s' Kraszna Horkai gróf Andrássy György t. Sáros Vmegye Főispánjának 1842ik évi Sept. 28dikán tartott beiktatásának emlékeül (Szirmay Sándor, Keczer Imre, Szirmay Pál, Usz Ottó)
1843
2233
litográfia, papír, 386 × 491 mm
j. l. b.: „Barabás 1843.”
f. l. k.: „Usz Ottó / mint egyik közvitéz Szirmay Pál / mint Segéd Keczer Imre / mint Zászlótartó gróf Szirmay Sándor / mint a' felkelt nemes sereg Vezére / Mélt. csik Sz. Királyi s' Kraszna Horkai gróf Andrássy György t. Sáros Vmegye Főispánjának 1842dik évi Sept. 28 dikán / tartott beiktatásának emlékeül.” (A metszeten Andrássy nem szerepel, a vezér Szirmay.)
Barabás Miklós
© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz: 3851
820. Sáros Vármegyének négy portrait lóháton, a gróf Andrássy instellatiojakori Banderium emlékére lith. – 160 Cfl.
Kiállítások: Síremlék kiáll. 1899, kat. 363.
Irodalom: Gerszi – Wilhelmb 1960: 417. Bicskei 2023: 161, II/5, 168.
A műről
A menetet Szirmay Sándor gróf – díszes öltözékben és díszes paripán – vezeti, az ő figurája az élen halad. A haladást Barabás határozottan érzékelteti, a lovak mozgásának ábrázolásával, és a felvert por vonalkázó visszaadásával. Szirmay mögött három ifjabb nemes vonulása történik. A menetben való elhelyezkedésüket a testméret perspektivikus alkalmazása és a rajzok gondossága érzékelteti. Bicskei azt is felemlíti, hogy sorrendjük a társadalmi hierarchiát leképező, ugyanakkor az életkor szerinti. (Bicskei 2023: 161.) A Művész hűen örökítette meg a mozgalmas látványt, és különös mozzanat, hogy minden lovas arca felénk fordul, mint a később fotózások alkalmával, továbbá az arcok kissé nagyobbak a természetesnél, ami nemcsak a külön rajzolás véletlen eredménye, hanem szándékos is, a cím is úgy szól, hogy négy arckép. Nevük és tevékenységük felirata a kereten kívül szerepel.
Meg kell említeni, hogy a lovak ábrázolása különös gonddal történt, főképpen az első kettőé. Ezeken a fények futtatása a lap döntő esztétikai eleme. A Művész szívesen foglalkozott a lovak anatómiájával, az életműben több ilyen vázlatát lehet fellelni, és igen mutatós lovakat volt képes alkotni.
A metszet eléggé nagy méretű, (ennek megfelelően kiemelkedően drága, 160 Cfl) és Barabás egyenesen a kőre rajzolta – ami nem könnyű munka – és szépen kihasználta a felületet. A Művész életművében a lovas csoportkép egyedülálló, sőt, az ilyesfajta kompozíció, a mozgó lovas életkép a korban a magyar mesterektől egyébként is ritka. A nyomat egy példánya nemégiben került be az MTA Művészeti Gyűjteményébe, mégpedig egy olyan darab – mint Bicskei közli – amelyet maga Andrássy gróf ajándékozott Bornemisza Ágostonnak, – a menet egyik résztvevőjének, – akinek egy leszármazottja jutatta a gyűjteménybe.
