Múlt, jelen, jövő

Az meg Pesten történt 1842-ben, – irta Barabás Önéletrajzában (80–81. lapon) — hogy ,,gróf Berényi, a ki agglegény volt, lefestettem időközökben egyenként vagy 4 kedvesét. Egyszer azt mondja nekem, valami eszméje támadt:
ez aquarelleket szeretné keretbe foglalni s a mos- tani kedvesének képe alá a „jelen” szót, az előbbi arczképe alá pedig a „múlt” szót íratni, természetesen görög nyelven, hogy ne értse mindenki. De már most a következetesség azt kivánná, hogy egy harmadik is legyen ott, ezzel a felírással: ,,jövő". De ezt nem lehet megfesteni, ugy-e bár? Én azt feleltem neki, hogy igenis lehet, még pedig úgy, hogy dominóba festenék egy alakot, lárvával az arcán. A gróf ur ízlését úgyis ismerem már, fekete vagy nagyon sötét haj, a szem is sötétbarna, gömbölyű kar, telt nyak, csinos fül, igy az arckép szükséges látható részei megvolnának, a többit eltakarja az álarc. A grófnak nagyon megtetszett ez az eszmém, én meg is festettem." Barabás 1944.