Kemény Dénes
Nyomtatva: 1838

Barabás Miklós elgondolása az 1837-es nagyszebeni országgyűlésen – mint már Teleki Domokosnál szóba került – egy litográfiai sorozat készítése volt a követekről, de a vállalkozás az anyagi sikertelenség miatt abbamaradt. (Jgyk 430; További vázlatok: Teleki Domokos, Bethlen Gábor, Jósika János, és Bethlen Leopold.) E rajzot Barabás Miklós mégis rangos mesterrel kőre vitette, és a mellkép általa megfogalmazva egyszerű, és erőteljes, ám a párizsi metsző, Maurin – úgy mint arcképein általában – minden külsődleges eszköz nélkül romantikus felhangot adott az érzelmesen bánatos arcnak. A hatalmas, fénylő szemek, az arcszőrzet ,,görög"-divatú eleganciája együtt adja a megkapóan férfias megjelenést. Maurin ugyanakkor kissé élesebb, keményebb mint BM, szürkeskála-kezelése szélesebb spektrumú, felületei simábbra eldolgozottak, és csak a széleken látjuk a zsírkréta vonalait. A mű megemelt hangulata kissé idegen BM szokásos előadásától, de a litográfus kezén a két mester munkája együtt kiváló kvalitást ereményezett. A párizsi lapnál egy évvel később készült nyomat származási helye bizonytalan. A 3. sz. mű jelzése szerint Pesten Grimm Vince nyomdája készítette, de a rajz a párizsval azonos, amint a kolozsvári nyomdában készült műé is, csak a méretek változtak.