Arany János
1848 későbbre beírva


2668

Arany János (1817, Nagyszalonta - 1882, Budapest)

költő

Házastársa: Ercsey Julianna

litográfia, papír, A: 258 × 197 mm; B: 225 × 150 mm; Életképek melléklet: 360 × 267 mm

j. l. b.: „NY. WALZEL A. PESTEN” j.: „Barabás M. 1848.”

f. l. k.: „Arany János” (autográf) j.: „AZ ÉLETKÉPEKHEZ”

© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz: A és B, önálló lap: 630; Életképek folyóirat illuszráció: 631

1239. Arany János lith. – 20 Cfl.


Proveniencia: Átvétel a Nemzeti Múzeumtól

Kiállítások: Műcsarnok 1878, kat. 91; MNM Történeti Kiállításon 1967 óta, csere: 1982-ben, 630–631 ltsz; Opera és nemzet. Erkel Ferenc emlékkiállítás, Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, 2010.

Irodalom: Életképek


A műről

Mikor Arany Toldija 1846-ban elnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját, a költő kirobbanó sikert aratott vele. Ezután Petőfi elvitte Barabáshoz, hogy rajzolja le, mert az Életképek c. lap Arany portréját elsőként szándékozott megjelentetni. A derült felfogású, egyszerűségében is vonzó képmás Barabás egyik legkvalitásosabb kőrajza lett, méltó párja Petőfi 1847-ben, Összes költeményeinek I. kiadásában megjelent címlapképnek. A mester úgy tűnik, szándékosan készítette azonos módon Arany és Petőfi képmását, így hangsúlyozva a két költő rokon törekvéseit, és egyenlő irodalmi rangját.

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!