A csorbai tó / A csorbai tó a Kárpátokban / Ivókúra
1879


3662

olaj, vászon

j. l. j.: „Barabás. / 1879.”

magántulajdon

2220. a csorbai tó Szentiványi Józsefnek 5 [...] hosszú.


Kiállítások: A kép egyik példányát a Magyar Képzőművészeti Társulat azonnal megvette és 1879 márc. 16-án kiállította Műcsarnokában. Az alkotásról a pesti sajtó elismerő hírteket adott. ,,Nagyérdekü festvény különösen, a helyet ismerőkre, Barabás Miklóstól „Csorbás tó a Kárpátok közt“. A hatalmas hegylánc szabatos rajzban van feltüntetve, kissé erőteljesebb színezet emelné e kép hatását.”

Irodalom: Pesti Hírlap, 1879, 62. sz.: márc. 4., 3. old.; 65. sz.: márc. 7, 2. old.; 74. sz. márc. 16, 6. old.; A Hon, 1879. márc. 7.; Fővárosi Lapok, 1879, 16. évf. 56. sz. márc. 8, 268; SzDG 1983, 124.; Podhorányi Zsolt: Észak urai és mágnásai. Göd, Szobek Kv., 2017


A műről

A kép klasszikus szerkezetben ábrázolja a tátrai tájat, a Tátra panorámája alatt a Csorba tó látszik, az előtérben a Szoliszkó-gerinc délkeleti vége alatti teraszon futó sétahellyel. A kép baloldalán egy épület, Szent-Iványi József vadászháza (balra) és a fogadó, ahol Barabás Miklós szállása van. Mögötte a Magyar-Kárpát Szövetség Szt. József temploma. Az előtérben legfefül egy alak a személyzetből, lejjebb sétáló társaság, széthúzódó sorban az úton, Barabás Miklós baráti köre, és családja. Balról áll Szent-Iványi József, Barabás Miklós barátja, a terület birtokosa, (a legmagasabb növésű személy) a kép megrendelője. Előtte Barabás Miklós másik barátja Hopp Ferenc műgyűjtő áll, középen fehér szakállal és rajzmappával maga a festő. Követi őket három hölgy, egy kislány és egy férfi. A jobb oldalon két vadász, kutyákkal, a vállukon rúdon függő elejtett vad. Nagyon hagyományos kompozíció, igazi veduta, ecsetkezelése gyengéden sima, akár 200 évvel korábban is készülhetett volna.

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!