Dessewffy Emil
1866

Dessewffy Emil elnöksége idején épült fel az Akadémia székháza, és intéződött az Esterházy Képtár Pestre hozatala Bécsből, amely akciók szoros kapcsolatban voltak. Pl. az épület neoreneszánsz megjelenése a képtár tulajdonosa, Esterházy Miklós herceg kikötése volt, mert véleménye szerint a megvásárolandó képtára ilyen jellegű épületbe való. A palota stílusa sok vitára adott alkalmat, végül is a neoreneszánsz formát Dessewffy vitte keresztül. (SzDG 1999, 219–261). Ám munkája eredményét már nem érhette meg. Barabás Miklós képe az asztalon látható attribútumokkal, és a háttérben ódon eleganciával megjelenő akadémiai környezettel, az ábrázolt személy, ugyanakkor hivatalának jelentőségét érezteti. Az Akadémia ebben az időben igazi politikai tényező, a bécsi kultúrától való teljes elszakadás egyik bástyája, az önálló magyar szellemi élet jelképe. A portré az elnök halála évében készült, az arc fotó után (Szabó–Majoros 1992, 153.). ,,Az alkotás a reprezentációs közéleti portrék a korban szokásos, magyar díszruhás megjelenését mutatja, a tartás és a szellemi aura, az alkotói attitüd tudatos éreztetésének eredménye." (Kat. Budapest 2018, 230). Kifüggesztését a Tudós Társaság 1866. jan. 10.-i ülésén rendelte el. (Akad. Ért. 1891, 2. k. 667.) Az MTA 1951-ben húsz másik portréval együtt örökletétbe adta a MNM TKCs számára. (Örökletét 82/1951. Kcs, régi ltsz: 1/17)