Magyar táncvigalmi jelenet
1857


7647

litográfia, papír

j. l. b.: „Rajz Barabás.”; j. l. j. a képen: „Barabás 857”

f. l. k.: „Nyom. Rohn A. 1857. / Magyar táncvigalmi divatkép./ j.: Műmelléklet a Napkelethez”

lappang


Irodalom: VU 1894 41. évf. 9. sz.; Napkelet 1857; Lukács Anikó Nemzeti divat Pesten a 19. században. Doktori diss. ELTE, Budapest, 2010. 158.


A műről

Ha összevetjük a 40-es évek elejéről származó műveket az 1857-esekkel, a változás igen látványos, és nemcsak a litográfia alkalmazása miatt. Kezdetben acélmetszetek jelentek meg tőle, amelyeket mások, többnyire Perlaszka Domokos és Tyroler József metszettek, erősen követve a párizsi produktumokat. Ha nem tekintjük az ő kezük nyomát, Barabás Miklós akkori rajzai kompozíciójukban, anatómiailag, perspektívában akkor is sok kívánnivalót hagynak hátra. De mondhatni képről-képre fejlődik, és nemsokára már nem követi a párizsi divatképek koholt jeleneteit, a figurákat kötelezően egyformára stilizáló ábrázolásmódját. Inkább egyszerűen megfogalmazott, jól modellált, igazi emberek jelennek meg lapjain, és igazi életet ad elő, természetes mozdulatokkal, roppant bájosan megfogalmazva. Bár ez egy divatképtől nem várható el, a Mester ezekből is igazi művészetet formál. (Jgyk 942; 982; 1049; A Honderű, a Der Spiegel, az Életképek divatképei; 1049; 1068; 1110; 1653; Életképek,1845; Hölgyfutár, Napkelet, 1857 (xxxszámokat utólag írjuk be.)

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!