Katona József
1857

Az 1830-ban, fiatalon elhúnyt titokzatos és zseniális költő és drámaíróról nem maradt fenn hiteles, élet után készült portré. Két művet emleget a szakirodalom ismeretlen művészektől, de az olajkép elveszett, a pasztell szerzősége pedig bizonytalan. Barabás Miklós-tól feltehetőleg először Vahot Imre rendelte meg a Magyar Írók Arcképcsarnoka című nagyméretű litográfiai lapot, rajta Katonával, de ennek előképét nem ismerjük. (Jgyk ) 1856-ban a kiváló és elkötelezett magyar nyomdász-könyvkiadó a kecskeméti Szilády Károly rendelt litográfiai portrésorozatához – amelynek lapjai híres magyar kortársakat ábrázoltak – Barabás Miklós-tól több lapot, köztük Katona képét is. Ugyanez a kompozíció a Bánk bán 2. kiadásának címlapképeként is megjelent, kisebb méretben. Katona felé mintegy két étizeddel halála után fordult a közönség figyelme, számos portré jelent meg róla, amelyek majd mindegyike az 1856-os Barabás kompozíciót használta előképként. Az élethűségről nincs mit mondani, de Katona külsejének szöveges leírásai után nem valószínű, hogy ez a kedves-kellemes magyar biedereier volt az igazi arca. Még egy titokzatos mozzanat: A kecskeméti Katona József Múzeumban két grafikai lap található ugyanazon ltsz-mmal. De az egyik egy egyedi kézirajz, krétavázlat, a másik a már emlytett sokszorosított litográfia a Bánk bán 2. kiadásában..