A műről
báró Prónay Gábor könyve a magyar folklór első összefoglalója, máig a magyar néprajz alapvető műve. 25 színes, litografált képe közül három Barabás Miklós akvarelljéről készült. (2866, 2869a, 2879). Mesterünk már a 40-es évektől készített népi életképeket, így a kötetben szereplő Falusi tanács (Kupaktanács, Jgyk 2866) és Juhász a pusztán (Jgyk 2879) című akvarelljeit 1845-ben alkotta. Prónay feltehetőleg ismerte e műveket és bevette azokat készülő könyvébe közlésre, majd további illusztrációkkal bízta meg Barabást. A harmadik mű a Vándor-cigányok lett, ennek eredetije lappang. Barabás Miklós Jgyk-ben még szerepel a Drótos tót és Az olajárus – (1855-ből) – de ezek kimaradtak. Prónay a képeket az ekkor még ritka és drága nyomási eljárással, többszínű litográfiával adta ki, németül, magyarul és franciául. – A színezett és a színes litográfia között az a különbség, hogy a színezett mű a fekete-fehér metszet akvarellel történő, utólagos kifestése, a színes litográfiánál pedig egy kép minden színét, színárnyalatát külön kőröl nyomják, ugyanarra a helyre, pontos illesztéssel, és ahány színt kívántak, annyi követ használtak. (additív színkeverés) Ez igen bonyolult és drága eljárás, de a korban csak így tudtak színes reprodukciót készíteni, ami után a közönség igencsak áhítozott. (Nem azonos a későbbi – CMYK – fotó alapú, színrebontásos eljárással, amelyet ma is használunk.) A kiadvány illusztrációi szóló lapokként számos kiadást is megértek, önállóan is, és sok variációjuk készült. A megjelenés után a díszmű azonnal jelentős nemzetközi sikert aratott, több európai uralkodó tüntette ki a szerzőt, Alexander von Humboldt a nagy természettudós a berlini akadémiáról magasztaló levelet írt hozzá. A könyvet a Párizsi Világkiállításon III. Napoleon ,,Mention Honorable”-lal tüntette ki.
