Perényi Zsigmond báró
1849

Mint főrend már a reformkorban is a haladó eszméket képviselte, mindvégig a legmodernebb törekvéseket támogatta. ,,Az örökváltság és a hűbéri viszonyok eltörléséért, a társadalmi reformokért harcolt, támogatta a Lánchíd építését. 1847-ben ott volt az Ellenzéki Nyilatkozat kiadását előkészítő tanácskozásokon." Az 1848–1849-es szabadságharc idején komoly politikai szerepet játszott. 1848. októbertől ő képviselte a legfőbb végrehajtó hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmányt – a tulajdonképpeni kormányt – a felsőházban, 1849. április 24-én elérte, hogy a felsőházban aláírták a Függetlenségi Nyilatkozatot. (Wikipedia) Politikai tevékenysége miatt elfogták és halálra ítélték. Az aradi vértanuk után akasztották fel Pesten, mint a legöregebb vértanút.
Bararabás rajza tekintélyes, patriarkai megjelenésű, ugyanakkor kemény és tudatos személyiségnek ábrázolja, az elbeszélések szerint bátran válllta a szégyenletes halált. A látszólag monokróm színvilág – amely a fehérből kiindulva több fokozatban mutatja fel a színt – jól eltalált közeget képez a hazáért megalkuvás nélkül cselekvő politikusnak. Nagy szőrmegalléros mentét visel, a legjellemzőbb látvány rajta a méltóságteljes szakáll és bajusz. A mű befejezetlen, nyilván ezzel is további szándékai voltak a festőnek.
Továbbiak, az elkészült rajzok: Kiss Ernő 1258, Földváry Károly 1274; Földváry Sándor 1275; Nagysándor József 1276; Görgei Arthur 1277, 1277a; Klapka György 1278; Máriássy Sándor 1279; Driquet Péter 1280, 1320, 2896; Bem (csak litográfia) 1282; Bem profilképe 2894, Forró Elek 2897, Damjanich 2900; Leiningen 2902; és Perényi Zsigmond 2903. SzDG