A műről
Festőnk a budai vár visszafoglalása után, 1849-es vázlatsorozatában a szabadságharc legismertebb hőseit-tábornokait örökítette meg. Eleinte megrendelésre dolgozott, a szokásos árért, majd grátisz. Földvári Károly, Földváry Sándor, Nagysándor József és Görgei Artur voltak az első megrendelői. Jelen tudásunk szerint mintegy tucat összefüggő rajzot készített a harcok katonatisztjeiről. Köztük van olyan mű is, amelyet ,,természetben" a Budáért folyó küzdelmek helyszínén, élet után rajzolt, mely tényt lapjain fel is tüntetette.: Földváry Károly Jgyk 1274; Földváry Sándor, 1275; Nagysándor József, 1276; Görgei Arthur, 1277, 1277a; Klapka György, 1278, a róla készült rajz és litográfia jelenleg nincs meg; Máriássy Sándor, 1279; Driquet ezredest 1280; Bem (rajza nincs meg, csak a litográfia maradt fenn) 1282; Ide sorolható még Bem megkapó krétarajz profilképe is, de ez a Jgyk-ben nem szerepel. A 2894-es, Forró Elek rajzot már nem Barabás jegyezte fel, hanem a családja által összeállított utólagos Jgyk-ben található, úgy mint 2897 Damjanich, 2900 Földváry Károly, 2902 Leiningen, és 2903 Perényi Zsigmond. Végül a Vasárnapi Ujság 1893-ban közölt egy rajzot a vár ostromáról. (Jgyk 2913) Mindegyik mű azonos technikájú, de különböző készültségi fokon vannak. Eredetileg krétarajzok voltak, de van, ahol csak a litográfia maradt meg. Az idő a lapok színét elsötétítette, ám most is élvezetes látványt nyújtanak. Feltételezhetően Barabás Miklós egy reprezentatív, sokszorosított sorozatot képzelt el róluk megjelentetni, de ez érthető okokból nem valósulhatott meg. A bukás után mindegyik ábrázoltja súlyosan üldözött volt, emigrációban, várfogságban sinylődött, és volt köztük négy aradi vértanu.
