Keglevich Miklós
1848

„... a régi karok és rendek utolsó közgyűlése, melyet egy kegyeletes emlékkel örökítettek meg, midőn a megye terme részére Szilváson 1847. febr. 15-én elhunyt gróf Keglevich Miklós arczképének ünnepélyes felfüggesztése megrendeltetett, ki a vármegyében a ...most ünnepelt szabadságnak és reformnak ernyedetlen kitartással vezére volt...,” (Szederkényi 1893.) A portré Keglewich halála után készült, egyidőben az Egri Kaszinóba került képmással. (Jgyk 1261) Előképe Györgyi Giergl Alajos (1821–1863) 1847-ben készült portréja. A kolorit igen vonzó, a vörösök és sötétkékek váltakozása színesebb hatást ad a szokottnál. A háttér felhői – mint annyi más Barabás Miklós-portrén – itt is gomolygó, fent ragyogó, lent elmélyülő színeket mutatnak, a nagyon távolba mélyedő perspektívát hangsúlyozzák. Keglewich szeme kissé szórakozottnak tűnik, jobbkezével kardját csak érinti, gallérja repked. Megjelenése kissé más, mint a reprezentatív hivatalos portrék Barabás Miklós-nál eddigre nagyjából kialakult típusa. Attilája eltér a szokásostól, bővebb, hosszabb, mentéje mögötte, a karosszében látható. A megvilágított vörös drapéria jól kiemeli az arcot, bár ecsetkezelése kissé elnagyolt.