Archibald
1847

Az illusztrált elbeszélés főhőse – Archibald a skót Junismore családból – nem tud ellenállni az arany kísértésének, és elbukik. A historizáló-romantikus novellák a Vielliebchen lapjain gyakran feltűnnek, közkedveltségnek örvendtek, főleg a hölgyek körében. Az illusztráció rendkívül fontos, hogy az olvasó előtt a szövegnek megfelelő, és főleg esztétikus megjelenésű alakok képeződjenek meg, akik megmozgatják fantáziáját, és azonosulni tudnak vele. Barabás nem véletlenül kapott egész sorozat megbízást a zsebkönyvtől, rajzai egytől-egyik megfelelnek ezeknek a kritériumonak. Archibaldot jóképű, deli skót úrként mutatja be, képi megjelenése hasonló funkciót tölthetett be, mint a mai férfisztárokéi. Vonzó érdekességét az egzotikus ruha tovább fokozza. A hős háta mögött feltáruló táj hegyes vidéket mutat, utalásként Skócia tájaira, és ezt aláhúzza a hagyományos skót öltözék. Barabás valószínüleg tanulmányozta az itteni folklórt, és a híres viselet minden részletét megrajzolta.
Archibald kezét rézcsatos övén tartja, és elmeredve tekint a távolba. Ruházata az izgalmas kilt, a zseb és alsónemű nélküli skót szoknya, a sporran (erszény), amely a széles övről lóg le elől, mondhatni kényes helyen, az itt nem látható harisnya, a szoknya anyagával azonos, vállon átvetett plaid, valamint a kard. Végül a csúcs, a kerek sapka is tartánnal – kockás szövettel – szegett. A rajta díszlő sastoll felkiáltójelként mered az égbe, azt a gondolatot sugallva, hogy ilyet csak jeles férfiak viseltek. Festőnknek tetszett a sok kocka, máskor is rajzolt ilyet, és valószínüleg szimpatizált a skótokkal a magyarokéval hasonló történelmük miatt. SzDG