Habsburg-Lotaringiai József Antal János
1846

József nádor a Budai Vár megnyíló dísztermében áll, a Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztesi ornátusában, oszlopok és bordó drapéria előtt. Vállain az Aranygyapjas Rend jelvénye, a rendi láncon, mellén a Rend gyémántos csillaga. Jobbkezében a Magyar Nemzeti Múzeum tervezett homlokzatának rajza. Tudni kell, hogy a Szent István Rend az egyetlen magyar érdemekért alapított rend, Mária Terézia szándéka szerint. A díszruha áll egy hermelinszegélyes, uszályos zöld bársonyköpenyből, amelynek szélein gazdag arany hímzésű tölgylevelek díszlenek. Alatta majdnem bokáig érő vörös selyembársony ruha, ugyancsak ékes arany himzéssel. A vörös nadrág szűk szárú, és többnyire zöld, aranyhimzéses rövid csizma egészíti ki. A dús faragású asztalon áll a hermelinnel borított kalpag, zacskóján ugyancsak aranyhimzéssel. Tetején gyémántos forgó, fehér kócsagtollal. Az asztalon tervraz, rajta a Nádor keze, továbbá iratok és könyvek, köztük a Magyar Tudós Társulat évkönyve, valamint a Corpus Juris Hungarici kötetek. Balra kilátás a Dunára és Pestre, a folyón gőzhajó, amelyek a Nádor városépítő-modernizáló munkásságát idézik fel. (A fej Anton Einsle korábbi képe után készült. 1846 előtt, v. o. 95 × 79 cm, j. l. b.: A. E. W., BTM Kiscelli Múzeuma, ltsz: 1.183) Manapság talán már eljött az ideje, hogy a maga helyén értékeljük annak a Habsburgnak a szerepét, aki, ,,... sok nagy hazafinál többet tett a nemzeti művelődésért, a főváros kulturális központtá válásáért. Ezt a magyarok igen nagyra értékelték, és... Az 1845. március 9-én megalakult Nemzeti Képcsarnokot Alakító Egyesület első határozata volt, hogy országos gyűjtést indít József nádor képének megfestésére. A Képcsarnok alapítása körül oly nagy szerepet játszó Kubinyi Ferenc, Teleki Sámuel, Nyáry Antal, Schedius Lajos és Fáy András e kép elkészíttetésével és a Nemzeti Múzeumban való elhelyezésével a nemzet háláját akarta kifejezni József nádornak azért, hogy évtizedeken át támogatta a Nemzeti Múzeumot: József nádor ugyanis 1808-tól annak fő pártfogója volt.” (MNM publikus ismertető.) A nádori képmás volt az első, amely országos hatókörű adakozás útján, honi kortárs mester által készült – mondhatni félhivatalos jelleggel. A kép készülésekor a Nádor már beteg volt, és rövidesen meg is halt. Feltehetőleg nem állt modellt a képhez, de a mester többször is találkozott a nádorral személyesen, és tudjuk milyen kitűnő karaktermemóriával bírt. Legfőbb gondja láthatóan a díszruha minuciózus előadása, az asztal aranyozásának megcsillogtatása. Kétségkívül valamiféle paradigmaváltásnak vagyunk tanúi, a barokkos-romantikus lendület a Pyrker-portré óta végleg elcsitult. A nádor-képen a térélmény díszletszerű, a merev kompozíciót függőlegesek és vízszintesek uralják, – a neoklasszicizmus rég letűnt fogásait idézve, bécsi módra átalakítva. Vagyis itt az új divat, a Bécsből eredeztethető biedermeier pesti változata.