Schodelné mint Norina Donizetti: Don Pasquale c. vígoperájában
1846

Schodelné a híres pesti énekesnő Gaetano Donizetti: Don Pasquale című vígoperájának főszerepében, mint Norina. Norina fiatal, talpraesett özvegyasszony-szerep, amely sok lehetőséget ad a szubrettnek, komikai tehetsége érvényesítésére. De ezen túl azt olvassuk a Honerűben, hogy Schodelné ,,Jellemző módon utolsó vígoperai szerepét (Norina) szinte csak azért tanulta be, hogy ennek apropójából Barabás Miklós lerajzolhassa rokokó jelmezben a Honderű számára." (Honderű, 4, 1846, 1. félév, 57.; Tallián 2015: 297. j.) És lám! A Művésznőnek igaza volt, minden elmúlt, de a csinos szerepkép megmaradt az örökkévalóságnak, mint a korabeli magyar színjátszás mutatós dokumentuma. Ekkoriban a színész maga csináltatta a jelmezét, és ez az öltözék nem lehetett olcsó, a Művésznő kitett magáért. A halvány pasztellszínű ruhán – amit Barabás jól érzékeltet – keverednek az aktuális divat jellegzetességei bizonyos rokokó elemekkel, amit a rizsporos paróka és a kis kacér kalap tesz teljessé. A jellegzetes panier-szoknya kosár alakú, nem krinolin, csupa selyem és csipke, amely fölött újabb szoknya díszlik. A selymek a biedermeierben is divatos, csíkos rokokó mintázatot mutatják. A ruhaderék kivágása a lehető legmélyebb, és az alkar is csupasz. Nem csoda, hogy a jelmezt megtapsolták. Az énekesnőt féloldalt állva látjuk, amint huncut mosollyal szembefordul. Balkezével kacéran felcsippenti a fölső szoknyát, jobbkezén legyező csüng, ujja hívogató mozdulattal van megrajzolva. E szerepkép igen népszerű mind a mai napig, talán a műfaj legismertebb produktuma. Továbbiak Jgyk: 449, 964, 964a színezett változat, 1067, 1334, 2918, azonosító: 7269. SzDG