Sárosi (Sárossy, Sárosy) Gyula, költő
1845

Sárosi tevékenyen részt vett a szabadságharc politikai életében, Kossuth bizalmas barátja volt, követte Debrecenbe. 1849-ben Debrecenben megjelent a Ponyvára Került Arany Trombita. Az örök igazság parancsolatjára mondvacsinálta Sárosi Gyula. (Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Bisztray Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1951.) című verses krónikája a szabadságharcról, amelyet a harcok után a rendőrség megsemmisített. Ez az első mű, amelyik a szabadságharcról szól. 1851-ben halálra ítélték, de elmenekült, majd az ítéletet életfogytiglani várfogságra változtatták. Kiszabadulása után Pesten élt, írásal foglalkozott. Sárosi nem tartozott a legnagyobbak közé, de voltak sikerei, éppen népies irányzata folytán. ,,Szentimentális szerelmi dalokkal kezdte költői pályáját, később politikai, hazafias költeményeket írt.
A költő laza testtartásban, jobbra fordulva ül, de szembe fordul. Balkarja látszik, amellyel mellényét fogja. Attilája végig kigombolva, nyakravalója lóg. Jobbra fordul, de szembe néz. Barabás derült rajza szimpatikus, vidám figurának mutatja a költőt. Továbbiak Jgyk: Jgyk 980, 1115, a; b; 1234; 1515; 1738, 1738a. azonosító: 7526