Barabás logó
Petőfi Sándor / Portretul lui PS (Jgyk 1115, a; b; 1234; 1515; 1738; a.)

Petőfi Sándor
1845

2400

Petőfi Sándor (1823, Kiskőrös - 1849, Fehéregyháza)

költő

Házastársa: Szendrey Júlia

litográfia, papír, 281 × 187 mm

j. l. b.: „Barabás M. / 1845”, j.: „Nyom. Walzel Pesten.”

f. l. k.: „Petőfi”

© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz: 3647

980. Petőfi Wachottnak lith. – 20 Cfl.

Kiállítások: Műcsarnok 1878, I. terem, kat. 34; SzDG 1985, kat. 107; Magyar-Francia kapcsolatok kiállítás,1986, kat. 144, (első példány); Elisabeth Königin von Ungarn – Erzsébet a magyarok királynéja, Eisenstadt, 1991, 79, 207./ 8. (280 × 187 mm lapméretű másodpéldány); Sepsiszentgyörgy 1998 kat. 120. (220 × 160 mm, helyi magántulajdon); Liszt és a társművészetek, Zenetörténeti Múzeum Budapest, 2011–12.

Irodalom: Pesti Divatlap 1845. jún. 5, 10. sz.; VU 34. évf. 12. sz., 1886. 03. 20, 189, (címlap); Zichy 1896, I. 2, 155.; Várkonyi 1940, IV. kép.; Hoffmann 1950.: 48. old. után; Gerszi – Wilhelmb 1960: 265. Rózsa 1951. 2. szám: 208, 212, kat: 1.; SzDG 1983: 44.; Veszprémi 2009: 14/17. kép

A műről

A költő ekkor a Pesti Divatlap segédszerkesztője. E mű Petőfi első élet utáni ábrázolása, és éppen Barabás Miklós készítette. "...Jókai Mór, ki gyermekkora óta volt jó barátja Petőfinek, s mint maga is ügyes rajzoló, a ki festőművésznek indult, illetékes a hasonlóságra nézve ítéletet mondani, – Petőfinek ezt az arczképét mondja a legigazibbnak, leghívebbnek. Barabás e kép keletkezéséről azt mondja, hogy Petőfit Vahot Imre vezette el hozzá 1845-ben s bemutatván a költőt, megkérte őt, hogy a szerkesztése alatt megjelenő »Divatlap« számára rajzolja le. Petőfi, ki akkor nyakkendőt viselt, oda állott a művész elé, hátra tett kezekkel. Barabás, bár nem szívesen rejti el a kezet, elfogadta ezt az állást ... Barabás is igazat ad Jókainak, hogy Petőfinek csakugyan ez a leghívebb arczképe. Petőfi, mint Barabás beszéli, a rajz készülte alatt folytonosan csevegett s igen kedélyesen társalgott s végül megelégedéssel nézte a kövön az elkészült rajzot. Nem sokára Arany Jánost is elvezette Barabáshoz, hogy őt is rajzolja le." (VU 34. évf. 12. sz., 1887. 03. 20, 190.) Mint a szövegből kiderül, Barabás Miklós egyenesen a nyomókőre rajzolta művét, a munka meggyorsítása végett.
← Vissza a listához

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!