Selyemfezes nő csíkos ruhában
1844

A 30-as 40-es éveiben járó hölgy öltözékének legfeltünőbb eleme a nemzeti színekkel díszített fez. E színek használata gyakran előfordult a reformkor ruházatán, a honleányi érzelmek tanuságául. Különösen az Iparműkiállítások megindulása után lett divat a piros-fehér-zöld összeállítás. A modell féloldalt ül, de fejét majdnem szembe fordítja. Dekoltása impozáns, és egészen eleven hatású. Neves személyiség lehet, talán színész, vagy író, kezében nyitott könyv, lapozva, balvállán egy különös, leginkább értelmiségi férfiak által hordott dús redőjű köpeny, akárcsak egy költőn, lazán felvetve. Arca, és főleg a kezei különös gyengédséggel előadottak, ránk szegeződő szemei – bár ilyeneket Barabás Miklós gyakran fest – itt jelentőségteljes, kissé szemrehányó tekintetűek. A megfestés a realitást, a látványt rendkívüli hűséggel igyekszik megragadni, az ecsetjárás telített, erős színeket hordoz, festői részletekkel tükrözi a valóságot. SzDG