A Der Ungar fejléce
1844

A Művész többször vállalt alkalmazott grafikai feladatokat, amelyek leginkább klasszicizáló elemekből épültek fel úgy mint ez is. A fejléc Klein Herman (Kilényi János), a Der Ungar c. német nyelvű lap szerkesztőjének felkérésére készült, akinek lapja a pesti német nyelvű polgárok számára jelent meg. Barabás Miklós a lapba a továbbiakban hat kompozíciót készített: 1844-ben ezt a fejlécet), és a Janko der Rosshirt című illusztrációt, (Jgyk 938), 1845-ben a Mátkapár öngyilkossága jelenetet (Jgyk 1040), 1846-ban Czakó: Végrendelet c. drámájának illusztrációját (Jgyk 1100) és egy ismeretlen tusrajzot, amely szintén egy jelentet ábrázolhatott, mivel Barabás Miklós compositio-nak jelzi (Jgyk 1121), végül Wolf tenorista képét. (Jgyk 1155) Az Ungar megbízásai új színt hoztak Barabás Miklós munkásságába, azzal, hogy többszereplős, összetett műveket kértek tőle.
A fejlécen közhelyes allegóriák magyarázzák a lap tartalmát. Klasszikus indázatban sok apró, allegorikus alak tűnik fel, de nem mindegyik értelmezhető. Középen a magyar címer, amelynek két oldalán két nőalak ül. Balról Hebe, amint Zeuszt egy kehelyből az ifjúság italával itatja, egyben az ital a nemzeti felemelkedést is jelenti, mellette egy glóbusz. A jobboldali nőalak egyik kezében tükör, amelyben magát nézi, a másik kezében egy könyv. Körülöttük balról jobbra: egy meztelen, olvasó gyermek, – meztelensége az antikvitást képviselő, historizáló gesztus – előtte szőlőfürt, mögötte egy büszt, mint a szobrászat, alatta egy festőpaletta mint a festészet jelképe. Lent egy másik gyermek farag egy oszlopfejet úgyis mint építész, egy ruhás angyal pedig harsonát fúj – mint a hírek közzétevője – majd középen a címer alatt mindenféle hangszer. Továbbhaladva egy tükörbe néző hölgy, pávával, egy Janus-arcú gúnyrajz, jobbra fent egy kis Ámor-figura, végül egy táncosnő virágfüzérrel. Mindebből kiderül, hogy a lap a hölgyolvasókra számít, fő profilja a művészetek ismertetése lesz, Barabás rajza jól megmagyarázza mindezt, a kép szinte olvasható. SzDG