Garay János
1844


2321

Garay János (1812, Szekszárd - 1812, Szekszárd)

magyar költő, író, újságíró

Házastársa: Pap Márta, Babocsay Mária

litográfia, papír, 317 × 267 mm

j. l. b.: „Barabás 1844.” j.: „Ged. bey Joh. Höfelich in Wien” ill. „Nyom. Höfelich Bécsben”

f. l. k.: „Garay János” (autográf) ; alatta b.: Nemzeti Képcsarnok; j.: „A' Pesti Divatlaphoz. 1844.”

Barabás Miklós

© Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, MNM TKCs ltsz: 1562; másodpld.: 1563

903. Garay költő lith.– 20 Cfl


Kiállítások: Sepsiszentgyörgy 1998, kat. 97/ 44. A kiáll. lap: SzNM, Sepsiszentgyörgy, ltsz: A77

Irodalom: Pesti Divatlap 1844; Szinnyei III. 1894.; Gerszi – Wilhelmb 1960: 108; 108a


A műről

A romantikus-liberális költő ma is ismert műve Az obsitos c. vígjáték, amely megteremtette és népi hőssé tette Háry János alakját. Garay képmásáról ugyanaz mondható el, mint Szigligetiéről, igazi Barabás Miklós tucat-portré, – ami garantáltan komoly minőséget jelent – egyszerre is készültek, és egymás után jelentek meg. A lap címe ezt megelőzően Pesti Divatlapra változott, és új szerkesztő, Vahot Imre vette át a vele való munkálatokat. Elkezdte az aktuális hírességek-irodalmárok arcképét közölni a lapban, és egymás után közlésre kerültek a kulturális élet ismert szereplői, megbízottja, Barabás Miklós kezétől, a büszke „Nemzeti Képcsarnok” sorozatcímen. A Művész egységes megjelenésű, azonos öltözékű modelljeit legtöbbször természet után rajzolta le. Előfordult, hogy egyenesen a kőre dolgozott, ami a legbiztosabban adja vissza a karaktert.

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!